Bűnmegelőzési Hírlevél 2012.december

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság hasonlóan a korábbi évekhez most is fontos feladatának tekinti a kiemelt kockázatú csoporthoz tartozók — jelen esetben az idős korúak - védelmét, áldozattá válásának megelőzését.
Ennek egyik eszköze az érintettek, illetve hozzátartozóik figyelmének felhívása a veszélyhelyzetre, minél szélesebb körű tájékoztatása, bűnmegelőzési ajánlások, tanácsok kidolgozása a biztonság tervezése, megteremtése, megőrzése érdekében.

Az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények közül az elmúlt időszakban az úgynevezett trükkös lopás vált jellemzővé országosan is és megyénkben is.

„Trükkös lopás" alakulása Heves megyében
 2009. év2010. év2011. év2012. év
(nov.30-ig)
Ismertté vált
„trükkös lopás"
85 114 87 67
Kár értéke 34.906.200.- Ft

45.000.000.- Ft

23.118.700.- Ft 22.697.000.- Ft

Az alkalmazott legendák rendkívül színesek, változatosak. Az elkövetők rugalmasak, gyorsan alkalmazkodnak az adott szituációhoz, a végsőkig kihasználják a sértett idős korát, hiszékenységét. A csalók az önkormányzatra, közüzemi szolgáltatóra, pénzintézetre hivatkozva, illetve az ő alkalmazottaiknak kiadva magukat csaltak ki különböző trükkökkel pénzt a sértettektől, illetve lopták meg őket a csalás elkövetésének idején, vagy később visszatérve a lakásukba. Az elkövetők általában nem helybéliek, a bűncselekmények elkövetése után gyorsan elhagyják a helyszínt, legtöbbször még a megyét is. Főként készpénzt visznek el, amit aztán a későbbiek során lehetetlen azonosítani. A nyomozást nehezíti, hogy a sértettek az elkövetőkről szinte semmilyen információval nem tudnak szolgálni (például hányan voltak, személyleírásuk, milyen gépkocsival érkeztek, gépkocsi rendszáma, milyen irányba távoztak), a helyszínek nyomszegények, az elkövetők ugyanis gondosan ügyelnek arra, hogy az ellopott tárgyakon, pénzen kívül semmihez ne érjenek.

A váratlanul érkező idegenek hivatkoztak arra, hogy az önkormányzattól hoztak pénzt, adományt, támogatást, vagy díjbeszedőnek adták ki magukat, vagy az OTP ügyvédjeiként, vagy rendőrként „kellett" úgymond hivatalos eljárásban megvizsgálni az idős sértett pénzét, takarékbetétkönyvét, nem hamis-e. Szedtek pénzt parlagfű irtásra, vasat vettek, fát árultak, hagymát, krumplit,gáz-ár támogatást hoztak, stb... Számtalan alkalommal elsütötték azt a trükköt, hogy pénzt hoztak, de csak húszezresük van, vissza kellene belőle adni. Mindegyik esetben közös a cél, a sértett értékeinek, pénzének megszerzése. Hirtelenül sok információt zúdítanak a sértettre, hogy eltereljék a figyelmét és a jó üzlet, haszon reményével kecsegtetve elaltassák a gyanakvását. A lényeg az, hogy elővetessék vele a pénzét, pénztárcáját és a kellő pillanatban megszerezzék azt. Ha ez nem lehetséges az „akció" idején, akkor sem volt haszontalan, hogy az idegenek bejutottak, beszélgettek, hiszen cél lehet a lakás, értékek feltérképezése is, hogy a későbbiek során visszatérve már gyorsan és célirányosan tudják a lopást végrehajtani. Amíg a pénzátadás zajlott, kifigyelték, mennyi pénz van a sértett pénztárcájában, honnan veszi elő, feltérképezték a lakást, a mozdítható értékeket. Közben persze észrevétlenül ki is kérdezik, anyagi helyzetéről, egyedül él-e, gyakorlatilag minden olyan körülményről, amely információk ismeretében a csalás, lopás, esetleg rablás a későbbiek során könnyebben kivitelezhető.

Megállítani ezt a jelenséget csak a potenciális sértettek és hozzátartozóik együttműködésével lehetséges. Az eddigieknél is nagyobb súlyt kell helyezni a megelőzésre, a településeken a lakosság és az önkormányzatok, polgárőrség, egyéb szervezetek összefogására.

Minden lehetséges módon tudatosítani kell, hogy idős hozzátartozóink egészséges bizalmatlansággal és óvatossággal fogadják a váratlanul érkező idegeneket, és törekedni kell a saját, személyes „biztonsági háló" kiépítésére, helyi „jelző- riasztó rendszer" kialakítására.

A jelző-rendszer kialakításán nem feltétlenül drága vagyonvédelmi eszközök beszerzését és üzemeltetését értjük, hanem annak tudatosítását, hogy amikor kéretlenül érkeznek idegenek, bármilyen jó üzletet kínálnak, vagy bármilyen hivatalos ügyre hivatkoznak is, legyen valaki az adott településen, aki azonnal értesíthető (ez lehet akár a szomszéd,vagy az önkormányzat, vagy egy polgárőr, és ne engedjék be az idegeneket az udvarba, főleg ne a lakásba, amíg a „segítség" meg nem érkezik. Ezzel egyidejűleg kérjük értesítsék a Rendőrséget is — 107, vagy 112 A rendőrség értesítése nem csak akkor fontos, ha már megtörtént a bűncselekmény, hanem a megelőzés szempontjából is. A kéretlenül érkező idegenek ellenőrzésével, azzal, hogy kilétük nem marad ismeretlen, és ezt ők is tudják, jó esély van arra, hogy az általuk kitervelt bűncselekmény továbbra is csak terv marad, illetve érdemi segítséget jelenthet korábbi bűncselekmények sikeres felderítéséhez.

A „helyi erőkből" szervezett jelző-rendszer mellett a lehetőségek függvényében természetesen nagyon hasznos lehet a vagyonvédelmi jelző-riasztó rendszerek alkalmazása is, melyek kiválasztásához a Heves Megyei Személy és Vagyonvédelmi Kamara szakemberei készséggel nyújtanak segítséget (Eger, Hadnagy úr 8. — Vagyonvédelmi Centrum).

Ha mégis megtörtént a bűncselekmény, kérjük minél előbb értesítsék a Rendőrséget az ingyenesen hívható 107 vagy 112 segélyhívón.


További segítséget tud nyújtani az áldozatok részére a:

Heves Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata

Áldozatsegítő Szolgálata
3300 Eger, Barkóczy út 7. Tel.: 36/510-697

Áldozatsegítő diszpécser központ: 06 80 225 225

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. Törvény a bűncselekmények és a tulajdon elleni szabálysértések közvetlen (természetes személy) sértettjeit és mindazon személyeket áldozatnak tekinti, akik bizonyíthatóan a bűncselekmány közvetlen következtében szenvedtek sérelmet.

Szolgáltatások

Érdekérvényesítés elősegítése (bármikor igényelhető, nincs határidőhöz kötve) Szakjogászi segítségnyújtás (bármikor igényelhető, nincs határidőhöz kötve)
Azonnali pénzügyi segély (A bűncselekmény elkövetésétől számított 5 napon belül igényelhető az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel, utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadások fedezetére, amennyiben az áldozat ezen kiadások kifizetésére nem képes)

Állami kárenyhítés (a bűncselekmény elkövetésétől számított 3 hónapon belül igényelhető szándékos, személy elleni, erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén)

A szolgáltatások igénybe vétele iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az ügyben eljáró nyomozó hatóság (rendőrség), ügyészség vagy bíróság által kiállított igazolást.