A családbarát lakókörnyezet

A települések gazdasági versenyképességének egyik feltétele az „élhető” település megvalósítása. Egy település akkor lesz igazán „élhető”, és akkor lesz valódi haszna a gazdasági versenyképesség növekedésének, ha annak előnyeit nem csak egy szűk réteg élvezi, és ha lakói harmonikus családi élete mellett valósul meg.

A családbarát lakókörnyezet megteremtése korántsem csak a települési önkormányzat feladataira terjed ki. Számos olyan szolgáltatást is magába foglal például, amely nem az önkormányzathoz vagy annak intézményeihez kötődik: gondoljunk csak a közműszolgáltatók ügyfélszolgálataira, vagy a helyközi tömegközlekedésre. Mégis az önkormányzat az, amelyik szervező erőként motorja lehet a település családbaráttá formálásának: saját hatáskörben tett intézkedéseivel, más szervezetekkel, intézményekkel való együttműködéssel, vagy akár csak tájékoztatással és motiválással alakíthatja a lakóhely arculatát.

Egy fiktív példán keresztül bemutatjuk, hogyan él egy ideális családbarát településen elő átlagos család

Milyen az élet egy családbarát településen? Hogyan telik egy ott élő család egy napja? Példánkban egy pénteki nap erejéig bepillantást kaphatunk ebbe.

A család népes, három generáció él együtt: a nagypapa, a szülők és két gyermek, egy kisfiú és egy kislány.

Mint minden hétköznap, ma is reggel hétkor kel a család. A gyermekeket az édesanya által készített kakaó illata ébreszti. A közös családi reggeli után együtt indul el a család munkába, illetve iskolába.

Mivel a kisfiú a szomszédos település matematika fakultációs osztályába jár, a szülők a buszhoz kísérik, melyet a két önkormányzat közösen tart fenn, alkalmazkodva az ingázók igényéhez, vagyis a tanítási idő kezdetekor és végekor (napközi végekor) több járatot indít. A kislány még csak 4 éves, ezért őt édesapja kíséri el az önkormányzat új szolgáltató központjában működő óvodába. Apuka informatikusként dolgozik a szintén a szolgáltatóközpontban elhelyezkedő teleházban, ahol számítógép-kezelést tanít a helyi és a szomszédos település lakosainak, akik az alapvető számítástechnikai készségek elsajátításán túl olyan alkalmazható tudás birtokába jutnak, melynek segítségével képesek adminisztrációs ügyeik (befizetések, kérelmek, felvilágosítások), nagybevásárlásaik lebonyolítására, utazásaik megszervezésére. Általában így intézi az apuka is a család hivatalos ügyeit. Vannak ugyan olyan ügyek, melyek személyes ügyintézést igényelnek, de ezek sem okoznak a családnak megoldhatatlan problémát, hiszen a közszolgáltatók ügyfélszolgálatai hetente kétszer késő délutáni nyitva tartással üzemelnek, így akármelyik szülő a munkaidő után is kényelmesen végére tud járni e hivatali dolgoknak. Ha a másik közben nem tud elmenni a kislányukért az óvodába, az sem baj, hiszen egy-egy dadus mindennap tovább bent marad a kicsikkel – ez néha bizony nagyon jól jön, még ha egy kicsit többet is kell így befizetni az óvodának.

Kilenc órára mindkét szülő eljutott a családbarát munkahelyére, ahonnan péntek lévén már három órakor eljöhetnek – a teleházban dolgozó apuka éppúgy, mint a helyi orvosi műszergyár könyvelőjeként dolgozó anyuka. A szülők rugalmas időbeosztásban dolgoznak, így tegnap is meg tudták oldani, hogy fiúk szülői értekezletére elmenjenek, annak ellenére, hogy az korán, négykor kezdődött. (Az egyenlőség jegyében a szülők felváltva járnak a gyerekek szülői értekezleteire, és most az apa volt a soros.)

Mivel napközben a nagypapa otthon van, az ebédet a helyi önkormányzat üzemi konyhájáról szállítják ki neki.

Az apuka a munkából hazafelé bemegy kislányáért az óvodába, kisfiával pedig otthon, a kapuban futnak össze; ő már egyedül járhat haza. Közben az anyuka már elkészítette a finom uzsonnát, melynek elmajszolása alatt megbeszélik, hogy a gyerekek az estét az önkormányzat által foglalkoztatott gyermekfelügyelővel töltik, mivel a szülők a 15. házassági évfordulójuk alkalmából gyertyafényes vacsorára készülnek. A felügyeletet a nagypapa sem tudja vállalni, hiszen a heti rendszerességgel megtartott sakkpartira hivatalos, melyet a helyi nyugdíjasklub szervez.

A két kisgyerek nincs elszontyolodva a szülők távolléte miatt, mert nagyon várják a másnapot, hisz tudják, a hónap első szombat délelőttje mindig a sportkomplexumban telik, mivel erre az időre az önkormányzati dolgozók és a családosok kedvezményes belépőt kapnak.

Ön szerint ez csak álom? Utópia? Talán annak tűnik. De sokat tehetünk azért, hogy környezetünk, településünk legalább néhány dologban kedvesebb, emberközelibb, élhetőbb legyen.

Szeretné, ha az Önök települése ilyen szellemben működne?

Amennyiben válasza a fenti kérdésekre igen, akkor a most kézben tartott kiadványt érdekesnek, elgondolkodtatónak fogja találni.

Mint azt Ön is látni fogja, a családbarát település/lakókörnyezet elmélete és gyakorlata számos megoldást, lehetőséget, ötletet kínál arra, hogy a településen megjelenő szolgáltatások, beruházások miként segíthetik elő a lakosság számára a magánélet és a munkahely közötti optimális egyensúly kialakítását.

Családbarát lakókörnyezet – Miért?

Manapság az alkalmazottak sokkal több időt töltenek munkahelyükön, mint az elmúlt évtizedekben. Nehéz feladat, jó szervezőkészség szükséges ahhoz, hogy az emberek a munkahelyükön és magánéletükben is maximálisan megfeleljenek az elvárásoknak. Az egyensúly kialakítására tett próbálkozások a nehezítő külső tényezők miatt számos esetben kudarcot vallanak. Általános helyzet ma Magyarországon, hogy a településeken található intézmények, szervezetek, munkáltatók, közszolgáltatók jelentős része mindennapi működési rendjének kialakításakor nem veszi figyelembe az egyes specifikus lakossági csoportok igényeit, sokszor még az épített környezet is akadályokat, problémákat gördít eléjük, ezáltal néhányan hátrányos helyzetbe kerülnek. Gyakran előfordul, hogy a közszolgáltatók[1] nyitvatartási rendje, valamint a megközelítésükkel járó nehézségek nemcsak a kisgyermekes szülők és idősek számára nehezítik meg a mindennapos ügyintézés folyamatát, de egy átlagos ember számára is.

A családbarát jelleg erősítése az egyes önkormányzatoknak is elemi érdeke, hiszen a lakosság érdekében tett erőfeszítések hozzájárulnak a település népességmegtartó erejének fokozásához, amely hosszabb távon gazdasági tekintetben is érezteti a hatását.

A családbarát települések számos előnyt biztosítanak az ott élőknek és a helyi önkormányzatoknak:

  • A családbarát önkormányzati szolgáltatások révén a lakosság számára kézzelfoghatóvá válik, hogy az önkormányzat segíti a családokat a mindennapi problémák megoldásában. Ha egy település vezetői kiemelt prioritásként kezelik, hogy az ott lakók harmonikus, kiegyensúlyozott életet élhessenek, szeressék lakókörnyezetüket, és érezzék, hogy a szolgáltatások rendjének kialakításakor, a települési beruházások tervezésekor az ő érdekük az első, akkor ez nagyban növeli az önkormányzat presztízsét is.
  • A családbarát jelleg növeli a település vonzerejét, segít a népesség helyben tartásában, sőt a településre vonzásában. Egy családbarát lakókörnyezet hatékony eszköz a lakosság, köztük a fiatalok vagy a jól képzett munkaerő elvándorlásának megelőzésében. Ez a település, a térség gazdasági fejlődésének is alappillérévé válik.
  • Az „élhető” település megvalósulásakor a családbarát üzenet eljut a településen működő szolgáltatók, cégek felé is, ezáltal képes az önkormányzat ösztönözni őket is az együttműködésre, összefogásra. Erősödhetnek a nők és férfiak esélyegyenlőségével és a családokkal foglalkozó helyi civil szervezetek is.
  • Bővül a családok, különösen a családi kötelezettségeiket teljesítő nők számára elérhető szolgáltatások köre.
  • A településen emelkedik a munka világába való visszatérést - akár közvetetten is - támogató szolgáltatások száma, és javul a hozzáférhetőségük.
  • Növekszik a családbarát foglalkoztatási rendszerben működő munkahelyek száma.
  • A családbarát szemléletet az Európai Unió is honorálja, akár az uniós támogatásokon keresztül is! Az EU egyik horizontális elve az esélyegyenlőség, melynek megvalósulását minden jövőben benyújtott pályázatban alá kell támasztani – a családbarát település koncepciója, annak megvalósult elemei ezt az alátámasztást kiválóan biztosítják. Ezáltal a családbarát felfogás valamennyi Uniós pályázat bírálatakor kézzelfogható előnyt biztosít az önkormányzatok számára.

Ellenérvek… Nem hiszünk bennük!

A családbarát gondolat népszerűsége ellenére a gyakorlati megvalósítás gyakran ütközik falakba, ellenérvekbe még akár a leginkább nyitott önkormányzatoknál is. Tekintsük át ezeket az ellenérveket, nézzük meg, milyen választ adhatunk ezekre!

A gondolat jó, ámde az önkormányzat szűkös anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy konkrét lépések történjenek: ami pénzünk van, azt sokkal égetőbb problémákra kell költenünk.

Nem vitatjuk az önkormányzatok anyagi helyzetének nehézségeit. Sőt azt sem tagadjuk, hogy a családbarát lakókörnyezet megteremtésének lehetnek költséges elemei. De nem ezeken van a hangsúly. A legtöbb intézkedés nem pénzkérdés: a szolgáltatások átszervezésével, a magánszektorbeli szolgáltatókkal való együttműködéssel akár egy fillérnyi beruházás nélkül is óriási eredményeket lehet elérni. Az sem kerül többe, ha egyébként is megvalósuló beruházásokat úgy tervezünk meg, hogy az új létesítmények minél inkább figyelembe vegyék ezeket a speciális igényeket. Végül pedig ne felejtsük el, hogy egy magasabb színvonalú szolgáltatásért maguk a lakosok is nagyobb anyagi áldozatot vállalhatnak, főleg, ha az máshol még megtakarítást is jelent nekik: például a normál óvodai órák utáni gyermekfelügyelet egyszerűbb és olcsóbb is számukra, mint egy „babysitter” alkalmazása.

Az önkormányzat ilyen jellegű erőfeszítései „láthatatlanok”, azok eredményeit nem az önkormányzati vezetésnek tulajdonítják, ezért nem érdemes ebbe komoly energiákat fektetni.

Az eredményeket a lakosok nagyon is érzékelik! Jobban fogják szeretni lakókörnyezetüket, vonzóbbnak találják majd azt, talán épp emiatt költöznek majd ide. Tudatos kommunikációval ezek az eredmények nagyon jól tálalhatóak a településen élők számára.

Családbarát lakókörnyezet – Hogyan?

Az intézkedések megalapozása

Habár néhány konkrét, gyakorlati lépést már e nélkül is meg lehet tenni, mindenképpen célszerű, hogy a település, az önkormányzat mindenekelőtt tudja, mit akar elérni. Ehhez egy átgondolt és az ott élők valós igényein alapuló stratégia és tudatos program kell.

A családbarát intézkedések, szolgáltatások megvalósításához, az infrastruktúra kiépítéséhez szükséges, hogy a település hosszú távra, stratégiai megközelítéssel tárja fel, hogy e téren milyen helyzetben van jelenleg, és mi az ideális célállapot, ahova el kíván jutni, mindezt pedig milyen módszerekkel, milyen ütemezéssel, milyen együttműködő partnerekkel, és – ahol ennek költségvonzatai vannak – milyen forrásból tervezi megvalósítani. Szükséges tehát, hogy települési önkormányzati szinten megtörténjen a családbarát intézkedések megalapozása:

  • a jelenlegi helyzet felmérése és elemzése (szolgáltatások, szükségletek, hiányosságok, bevonandó partnerek azonosítása),
  • a célok rögzítése, a stratégia kidolgozása,
  • az intézkedések azonosítása,
  • a felelősök és az együttműködő partnerek kijelölése.

Intézkedési területek

A lakókörnyezet családbarátabbá formálásában számos eszközhöz nyúlhatunk. Ezek alapvetően három területbe sorolhatóak: a szolgáltatások átalakítására vagy megteremtésére, az infrastruktúra át- vagy kialakítására, illetve a munkahelyek, a foglalkoztatás családbarátabbá tételére.

Mint ahogy korábban rögzítettük, a családbarát lakókörnyezet megteremtése korántsem csak a települési önkormányzat feladataira terjed ki, ennek megfelelően az előbbi három csoportban teendő intézkedések sem csak az önkormányzat és az önkormányzati intézmények berkeiben történnek. Vannak köztük olyan elemek, amelyek a helybeli szolgáltatók, munkaadók, vagy éppen civil szervezetek megszólítását, a velük való együttműködést igénylik.

A családbarát település megteremtésének intézkedési területei

csbk

Az alábbiakban mintegy „menüként” felsorolt intézkedési területek között vannak olyanok, amelyek egy-egy településen konkrétan felmerülő igények fényében irrelevánsak lehetnek. Éppen ezért ezt a listát csak ötletadónak szánjuk – és semmiképpen sem valamiféle kötelező cselekvési tervet rögzítenek.

Intézkedési területek

Mit tehet az önkormányzat maga (esetleg más szomszédos önkormányzatokkal együttműködve)?

Mire ösztönözheti a településen tevékenykedő szolgáltatókat, munkaadókat, civil szervezeteket, miben működhet együtt velük?

Szolgáltatások fejlesztése

Ügyfélszolgálatok, ügyintézés

· Önkormányzati hivatalok nyitvatartási, ügyintézési óráinak átszervezése

· Otthonról, munkahelyről történő ügyintézést (telefonon, e-mailben, interneten) támogató szolgáltatások kialakítása

· Elektronikus ügyintézés igénybevételét megkönnyítő képzések, tájékoztatási eszközök, ingyenes bemutatók

· A szolgáltatók (pl. közmű, telekommunikáció) tájékoztatása, javaslattétel, egyeztetés az ügyfélszolgálati rend, ügyintézési szolgáltatások elérhetőbbé tételére

· Közös ügyintézési platformok kialakítása (pl. közös e-ügyintézési szolgáltatás)

Gyermekek, idősek, betegek felügyelete

· Gyermek-felügyeleti szolgáltatások bővítése, időbeli hozzáférhetőségének bővítése (akár bölcsődei, óvodai szolgáltatásokhoz kapcsolva; az igénybe vevőkre arányos szolgáltatási díj is róható)

· Gyermektáborok, gyermekrendezvények szervezése

· Idősek, betegek otthoni és/vagy közösségi felügyeletének, ellátásának megszervezése, kibővítése

· Kulturális vagy csoportos szórakozási lehetőségek szervezése idős korúaknak

· Gyermek- vagy idősfelügyelettel foglalkozó személyek képzése, minősítése, közvetítése

· Gyermekek, idősek, betegek felügyeletét ellátó civil és magán szervezetek ösztönzése, támogatása

· Együttműködés a szolgáltatókkal szolgáltatásaik elérhetőbbé tételében (pl. tájékoztatás önkormányzati lapban, internetes oldalon, önkormányzati intézményekben)

· Kezdeményezés, egyeztetések a szolgáltatók szolgáltatásainak összehangolására (célcsoport szerinti, területi, időbeli)

Közösségi közlekedés

· Helyi közlekedés útvonalainak, menetrendjének felülvizsgálata, az iskolai órák és a munkaidő figyelembe vételével való újraszervezése

· Iskolajáratok indítása, fejlesztése

· azonos útvonalon közlekedők közös gépkocsi-használata szolgáltatás szervezése (Car-share)

· Kezdeményezés, egyeztetés a helyközi közlekedés menetrendjének, útvonalainak felülvizsgálatáról

Háztartás fenntartásához kapcsolódó szolgáltatások

· Háztartási tevékenységek (főzés, takarítás, kertápolás stb.) ellátására irányuló képzések

· Egyéni szolgáltatók kiközvetítése

· Étkeztetési, étel házhozszállítási szolgáltatások bevezetése az önkormányzati valamely intézményének konyhájához kapcsolódva

· Háztartáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat (bevásárlás, étel házhoz szállítás stb.) nyújtó civil és magán szervezetek ösztönzése, támogatása

· Együttműködés a szolgáltatókkal szolgáltatásaik elérhetőbbé tételében (pl. tájékoztatás önkormányzati lapban, internetes oldalon, önkormányzati intézményekben)

Szabadidős szolgáltatások

· Részvétel családoknak szóló kulturális, sport, szabadidős rendezvények szervezésében

· Családi kedvezmények, speciális szolgáltatás-csomagok biztosítása szabadidős létesítményekben

· Együttműködés, szolgáltatások összekapcsolásának (például gyermekfelügyelet és sport) ösztönzése

· Kulturális, sport és szabadidős szolgáltatásokat nyújtó civil és magán szervezetek ösztönzése, támogatása

· Együttműködés a szolgáltatókkal szolgáltatásaik elérhetőbbé tételében (pl. tájékoztatás önkormányzati lapban, internetes oldalon, önkormányzati intézményekben)

Tanácsadás

· Nevelési, házassági tanácsadó szolgáltatások az önkormányzati intézményeknél (szociálpolitikai intézmények, iskolák)

· Együttműködés a családi élethez kapcsolódó tanácsadást nyújtó szolgáltatókkal szolgáltatásaik elérhetőbbé tételében (pl. tájékoztatás önkormányzati lapban, internetes oldalon, önkormányzati intézményekben)

Egészségügy

· Gyermek-egészségügyi szolgáltatások körének bővítése

· Prevenciós szolgáltatások rendszerének kiterjesztése

· Családbarát ellátó rendszer (pl. családi kórtermek) kialakítása

· Az idősek egészségügyi ellátása rendszerének fejlesztése

· A családterápia intézményes rendszerének kiépítése, fejlesztése

· Otthoni egészségügyi szolgáltatások nyújtásának ösztönzése

Infrastruktúra

Településrendezés, várostervezés

· Közösségi szolgáltatások (hivatalok, ügyfélszolgálatok, kereskedelem stb.) területi koncentrációja, a mindennapi igénybevételhez szükséges utazási idő csökkentése

· Védett gyalogos, kerékpáros útvonalak kialakítása a gyermekek és idősek által frekventált útvonalakon a biztonságos közlekedés érdekében

· Közösségi terek tervezett, tudatos létrehozása

· Családi parkolóhelyek kialakítása az érintett közterületeken

· Családbarát településszerkezet kialakulását segítő építésügyi szabályok és tervek kialakítása és érvényesítése

Szolgáltató központok

· Többféle közösségi szolgáltatást egy fizikai létesítményben tömörítő szolgáltatóházak létrehozása, önkormányzati szolgáltató intézmények betelepítése

· Magán és civil szolgáltatók szolgáltatóházakba tömörülésének ösztönzése

Szabadidős létesítmények

· Részvétel a kulturális, sport és szabadidős tevékenységek befogadására alkalmas létesítmények létrehozásában, fejlesztésében

· Játszóterek építése, fejlesztése

· Üzleti alapon működtetett szabadidős létesítmények létrehozásának ösztönzése

Akadálymentesítés

· Önkormányzati ingatlanok, közterületek babakocsival való közlekedésre való alkalmassá tétele

· Helyi tömegközlekedés akadálymentesítése

· Közösségi szolgáltatást befogadó létesítményeket (például kiskereskedelmi egységek) üzemeltető magán és civil szereplők tájékoztatása az akadálymentesítés előnyeiről és lehetőségeiről

Kiegészítő létesítmények

· Családosok igényeit kielégítő kiegészítő infrastrukturális elemek (pl. pelenkázó, szoptatószoba, gyermekmegőrző helyiség, játszószoba) kialakítása a hivatalokban és önkormányzati intézményekben

· Csak az iskolában használt taneszközök (könyvek, sportszerek stb.) elhelyezési lehetőségének kialakítása az iskolákban

· Közösségi szolgáltatást befogadó létesítményeket (például kiskereskedelmi egységek) üzemeltető magán és civil szereplők tájékoztatása a kiegészítő létesítmények előnyeiről

Munkahelyek

· Családbarát munkahelyek létrehozása az önkormányzati intézményeknél – a részletes intézkedési javaslatokat keresse más kiadványainkban!

· A településen működő munkaadók tájékoztatása, ösztönzése (például speciális díjakkal) a családbarát munkahelyek létrehozására – a részletes intézkedési javaslatokat keresse más kiadványainkban!

Néhány követendő példa

A családbarát lakókörnyezet megteremtésének különböző aspektusai számos fejlesztésben, projektben megjelentek már. Ezek tanulságai beépíthetőek a hazai kezdeményezésekbe. Az alábbiakban néhány nemzetközi példát gyűjtöttünk össze.

  • Belgiumban, 2005-ben az Európai Unió EQUAL közösségi kezdeményezésének pénzügyi támogatásával olyan projekt látott napvilágot, ami éppen a felsorolt okokból kiindulva, Luxembourg tartományban a gyermek-felügyeleti szolgáltatást biztosító központok fejlesztésére irányult. A projekt keretében új létesítményeket építettek, míg a régiek minőségét és rugalmasságát is növelték. A megújított gyermekmegőrző hálózat számos szülőnek megoldást jelentett, mivel a szolgáltatás igénybevételének köszönhetően lehetővé vált számukra a munkavállalás.
  • Hasonló kezdeményezést vállalt fel a holland Hengelo önkormányzata is. Ott kifejezetten a régóta munkanélküli, alacsony képzettségű helyieket igyekeztek bevonni a komplex háztartási ismereteket (mosás, főzés, háziállatok gondozása stb.) nyújtó akkreditált képzésbe. A tanfolyamot sikeresen elvégző személyek családokhoz való kiközvetítését is az önkormányzat vállalta magára. A rendkívül sikeresnek bizonyuló kezdeményezéssel így egyszerre sikerült egy családbarát szolgáltatást meghonosítani a településen és kezelni a helyi munkanélküliséget.
  • Flandriában egy felmérés megállapította, hogy a gyermekgondozási szakemberek képzettsége igen alacsony, vagy az e területen dolgozóknak egyáltalán nincs szakirányú képesítése. Ezen tények fényében nem meglepő, hogy olyan projektet indítottak, melynek keretében professzionális gyermekfelügyelőket képeztek. Ez a gyermekvállalási hajlandóságot is kedvezően befolyásolta, hiszen a főállású anyák könnyebben kaphattak képzettséget igazoló oklevelet, aminek segítségével már el tudtak helyezkedni. A projekt tehát (ha nem is közvetlenül) még az Európát sújtó egyik legaggasztóbb problémára, az újszülöttek alacsony számára is hatással tudott lenni. A projekt vezetői azonban azzal is szembesültek, hogy a gyermekre vigyázó nők nehezen mobilizálhatóak, így esetükben a hagyományos kurzusok nem alkalmazhatóak. A megoldást az Interneten zajló tanulási program jelentette, melynek segítségével a tanfolyam elvégzése minimális utazás mellett is lehetővé válik. (Ez az ún. Blended learning, amelynek keretében a hagyományos tantermi képzés és az Internetes tanulás elemei keverednek.)
  • A családbarát szempontok a várostervezés, település-rehabilitáció során is figyelembe vehetőek. Erre példa a holland ’s-Hertogenbosch északi kerületében néhány éve megvalósult koncepció. A város fejlesztése, rendezése során kialakított egy úgynevezett gyermeksétányt. Ez a védett, gépjárműforgalmat elkerülő gyalogos útvonal a gyermekek által leginkább látogatott helyszíneket köti össze: általános iskola, játszóterek, sportpályák, bevásárlóközpontok, parkok találhatóak a sétány mentén. Az útvonalon a gyermekek napközben felügyelet nélkül is biztonságosan közlekedhetnek – de előnyeit természetesen a város többi gyalogosa is élvezi.
  • Csehországban olyan gyermekközpontok felállítása valósult meg, melyek célja a családok egymáshoz közelítése, illetve a családon túli közösségi kapcsolatok fejlesztése volt. A központokban a szülők találkozhattak egymással, és a gyermekeikkel együtt megbeszélhették tapasztalataikat, problémáikat.
  • Gyakran egyszerű együttműködés is elég a családbarát jelleg erősítéséhez. Utrecht városában a helyi Kampong sportegyesület alakított ki partnerséget a napközi ellátást nyújtó iskolákkal, így az egyesület pályáin a gyermekek az iskolai órák után sportolási lehetőséghez jutnak. Így nem csak a napközi szolgáltatás bővült egy fontos elemmel, de a sportpályák kihasználtsága is megnövekedett.


[1] Közigazgatás, védelem és kötelezõ társadalombiztosítás, egészségügyi szolgáltatások közösségi és szociális szolgáltatások, kulturális és szórakoztatóipari szolgáltatások, személyi és háztartási szolgáltatások, nemzetközi testületek .