SZMSZ

SZMSZ 

Házirend

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA
3271 Visonta, Petőfi út 3.
házirendje,
amely a tanulói jogok gyakorlásának,
illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját,
továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.

 

 

Tartalom

Tartalom... 2

A házirend célja és feladata. 3

A házirend hatálya. 3

  1. Az iskola által elvárt viselkedés szabályai 3
  2. A tanulói jogok, azok gyakorlásával kapcsolatos szabályok, eljárások. 5

III. A tanuló kötelességei, azok teljesítésének szabályai, eljárásai 8

  1. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása. 10
  2. Védő, - óvó (betartandó) előírások. 11

A pedagógusok feladatai a tanulói baleset-megelőzésben. 11

Tanulói balesetek jelentési kötelezettsége. 11

  1. Munkarend. 12

VII. Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások. 14

VIII. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok. 15

  1. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok. 16
  2. A tanulók tantárgyválasztása. 16
  3. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 17

XII. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében. 18

XIII . A tanulók mulasztásának igazolása. 19

XIV. A tanulók jutalmazása. 20

  1. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések. 20

XVI. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése. 21

XVII. A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 22

XVIII. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok. 22

XIX. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába. 23

  1. A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai 23

XXI. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 24

A házirend elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok. 25

XXI. A házirend nyilvánossága. 26

 

 

 

A házirend célja és feladata

  • A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
  • A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
  • A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.
  • A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
  • A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
  • Ez a házirend 2013. év 04. hó 01. napján lépett hatályba.

A házirend hatálya

 

Célja, hogy az itt elfogadott jogok, kötelességek és különféle szabályok betartásával és betartatásával az intézményben folyó mindennapos munka nyugodt, biztonságos körülmények között, hatékonyan történjen, elsősorban tanulóink érdekében.

 

A házirend területi hatálya az iskolai élet helyszíneire (beleértve az intézménybe érkezéstől az onnan való távozásig az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedést is), valamint az intézmény területén kívüli iskolai rendezvényekre terjed ki.

 

A házirend személyi hatálya az intézmény tanulójára, pedagógusára, más alkalmazottjára és a tanuló szüleire (aki a gyermek törvényes képviselőjeként gyakorol jogokat, ill. teljesít kötelezettségeket) terjed ki.

I. Az iskola által elvárt viselkedés szabályai

Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy

  • betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit,
  • tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát,
  • senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet,
  • senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek,
  • törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel,
  • viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan,
  • legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek,
  • köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően vagy a felnőtt által megengedett formában,
  • tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait,
  • becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát,
  • igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait,
  • ismerjék meg iskolánk névadójának életét, munkásságát, vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában,
  • óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit,
  • vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen,
  • legyenek nyitottak, érdeklődők,
  • iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget,
  • vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein,
  • működjenek együtt társaikkal,
  • rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak,
  • fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon,
  • az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,
  • az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják,
  • az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el,
  • távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják,
  • a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal,
  • az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg,
  • írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el,
  • segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában,
  • értesítő könyvüket (ellenőrzőjüket) minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék, szüleiknek minden nap adják át láttamozásra,
  • védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,
  • ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek,
  • az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg (javasoljuk, hogy ne viseljenek feltűnő nagyméretű ékszert; hajuk, körmük, arcuk ne legyen kifestve),
  • az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelenjenek meg,
  • ne hozzanak az iskolába olyan dolgokat, eszközöket, amelyek nem szükségesek a tanuláshoz,
  • tartsák be a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek,
  • tartsák be a kulturált étkezés szabályait
  • ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut, szeszesitalt, drogot, energiaitalt, nagy koffeintartalmú italokat),
  • az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják oda valamelyik nevelőnek,
  • ne végezzenek az iskolában kereskedelmi tevékenységet (adás-vétel, csere),
  • ne folytassanak az iskolában politikai célú tevékenységet.


II. A tanulói jogok, azok gyakorlásával kapcsolatos szabályok, eljárások

A tanuló joga, hogy

  • iskolánkban biztonságos és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. Az intézmény háromszori étkezés (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy csak ebéd lehetőségét ajánlja fel a tanulóknak. A hó végéig írásban kell a szülőnek értesítenie az iskolát, ha a következő hónaptól változtatni szeretne gyermeke étkeztetésén. Az étkezés díját az iskola által meghatározott módon és időben kell befizetni. Erről az üzenő füzetbe történő beírással, ill. az iskola jól látható helyén elhelyezett kiírással kell tájékoztatni a szülőket. Ha díjbefizetést elmulasztja a szülő, az étkezést az intézmény nem biztosítja mindaddig, míg a befizetés meg nem történik. Az étkezés lemondása csak a bejelentést követő naptól lép életbe, így az egynapos hiányzást is előre be kell jelenteni, ellenkező esetben ki kell azt is fizetni. Ebből következően a többnapos hiányzás leteltét is legalább egy nappal előbb kell bejelenteni, mert ennek elmulasztása estén a tanuló a megérkezés napján még nem részesülhet étkezésben.
  • személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. Nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
  • képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten továbbtanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése megtörténjen.
  • a tantárgyi követelményeket a tanév elején megismerje, s amennyiben szükséges a tanév során folyamatosan tájékoztassák arról. Ez a szaktanár feladata, aki a szülőket az osztályfőnök segítségével az év eleji szülői értekezleten tájékozatja ugyanerről.
  • egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozatot írjon, melyről a szaktanár legkevesebb egy héttel előtte tájékoztatta.
  • a témazáró dolgozatát és egyéb írásbeli feleletét, ill. azok értékelését a megírástól számított 10 tanítási napon belül, ill. ha az elmaradt tanóra miatt ez nem lehetséges, akkor az első azt követő alkalommal kézhez kapja. Amennyiben ez nem történik meg, utána kiadott dolgozat esetén a tanuló joga eldönteni, kéri-e érdemjegyének az osztálynaplóba történő beírását. A témazáró dolgozatokat a szaktanár őrzi, s a szülő azokat a fogadóórán megtekintheti, azokkal kapcsolatban kérdéseket tehet fel, melyekre a szaktanár köteles érdemi választ adni.
  • szóbeli és írásbeli teljesítményének értékelésével kapcsolatban kérdéseket feltenni, melyekre a tanár köteles érdemben válaszolni.
  • tanulmányi előmenetelére vonatkozó valamennyi adatról naprakész tájékoztatást kapjon. Három egymást követő tantárgyi elégtelen után a szaktanár kötelessége értesíteni a szülőt erről a tényről, és egyben javaslatot felajánlani a javításra. A félév, ill. a tanév vége előtt egy hónappal a "bukásra álló" tanulók szüleit a szaktanár kötelessége írásban értesíteni erről, és javaslatot felajánlani a javításra.
  • az iskola bármely pedagógusának segítségét kérni az őt különösen érdeklő, vagy a számára nehezen érthető tananyagrész megértéséhez, feldolgozásához. A pedagógusnak kötelessége érdemi választ adni, ezzel is segítve a tanuló előbbre haladását.
  • nemzeti, ill. etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.
  • számára a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalúan történjen. Ennek megvalósulása során az iskola pedagógusainak következetesen alkalmazniuk kell az intézmény pedagógiai programjában lefektetett nevelési és oktatási alapelveket.
  • hit- és vallásoktatásban vagy erkölcstan-oktatásban vegyen részt. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata.
    Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást a tanulók és a szülők igénye szerint szervezheti. A hit- és vallásoktatás az iskolában oly módon szervezhető, hogy alkalmazkodjon a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez. Az iskola a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből - köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket.
    A nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét.
    E vélemény beszerzéséről az egyházi jogi személy gondoskodik minden tanév augusztus 31-ig.
  • személyiségi jogait, különösen személyiségének szabad kibontakozását, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az intézmény tiszteletben tartsa. E jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, nem veszélyeztetheti a saját és társai, az intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, ill. a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását.
    Ezzel összefüggésben a tanuló személyes tárgyait tartósan elvenni nem lehet. Táskájába, ruházatába engedélye nélkül belenyúlni, magánlevelezését elolvasni, családi és magánéletének részleteit bármilyen módon nyilvánosságra hozni tilos. Tanulmányi előmenetelét és magaviseletét a nevelőtestület csak a nevelő-oktató munka érdekében tárgyalhatja.
  • állapotának, személyes adottságainak megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön, életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.
    Mindezen jogát a szülő írásbeli kérelmére az osztályfőnökök vagy az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének segítségével érvényesítheti, akik felveszik a kapcsolatot a megfelelő szervekkel (iskolavezetés, pedagógiai szakszolgálat intézményei).
  • rászorultságától függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön. A tanuló egyéb szociális jellegű kedvezményekkel kapcsolatos jogait is az osztályfőnökök és az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének segítségével érvényesítheti.
  • napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön. A tanulók a szülők írásbeli kérelme alapján kérhetik napközi otthoni ellátásukat, melyet az első tanítási napon kell eljuttatniuk az osztályfőnököknek, akik az iskolavezetésnek továbbítják azt. Ugyanekkor kell a szülőnek nyilatkozni arról, hogy hány óráig igényli gyermekének a napközis ellátást. Mindezeken a továbbiakban csak a szülő írásbeli kérésére lehet változtatni. A napközis tanulót a szülő által meghatározott időpont előtt csak a szülő külön kérésére, az ő engedélyével lehet elengedni a foglalkozásról.
    Az iskola fenntartja azt a jogát, hogy indokolt esetben (pl. tantestületi értekezlet stb.) a napközis foglalkozás elmaradjon. Erről a szülőt kellő időben és írásban kell tájékoztatnia az osztályfőnöknek.
  • válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül.
  • igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit. Tanítási időn túl az eszközök és létesítmények igénybevételét legalább három nappal előbb be kell jelenteni az iskola igazgatójának, amikor is tájékoztatják, hogy kik, mettől meddig, milyen céllal és kinek a felügyelete alatt fogják azt használni. A tanulók elektromos, ill. egyéb veszélyforrást jelentő eszközöket tanári felügyelet hiányában nem használhatnak.
  • rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ennek szervezése és koordinálása az iskolaorvossal, fogorvossal és a védőnővel való folyamatos kapcsolattartással az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének, valamint az osztályfőnököknek a feladata. A különféle szűrővizsgálatok és egyéb egészségügyi ellenőrzések tényét az osztályfőnökök az osztálynapló feljegyzések rovatába írásban rögzítik.
  • hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. Ezen információk a köznevelési törvényben és a hozzá kapcsolódó rendeletekben, valamint az iskolai életet szabályozó helyi dokumentumokban találhatóak. Az említett dokumentumok bármikor elkérhetők az iskolavezetéstől. Szóban történő ismertetésük az osztályfőnökök és a DÖK irányító pedagógus feladata.
  • részt vegyen a különféle diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását. Diákkör létrehozását az iskola bármely tanulója kezdeményezheti, ha legalább öt fő részt vesz benne. A megalakulás szándékát az igazgatónak kell bejelenteni. Az így létrejött diákkörök jogosultak az iskola helyiségeinek és eszközeinek használatára.
    Politikai párt és a párthoz alapszabálya szerint kötődő ifjúsági szervezet működése azonban tilos!
    A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.
  • az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, e körben javaslatot tegyen, kérdést intézzen az iskola pedagógusaihoz, vezetőihez, és arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi válasz kapjon.
    Észrevételeit, javaslatait, kérdéseit eljuttathatja személyesen, közvetlenül szóban vagy írásban az általa kiválasztott pedagógushoz, iskolavezetéshez vagy a DÖK-höz. Mindezt megteheti titkosan, név nélkül is, amennyiben írásban megfogalmazva bedobja azt az iskola főbejáratánál elhelyezett ún. titokládába. Kiválaszthatja azt a felnőttet, akitől a választ, reagálást, segítséget várja.
  • vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik más jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.
  • tanulmányai során –a pedagógiai programban meghatározott keretek között- megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust.
  • jogai megsértése esetén, a jogszabályban meghatározottak szerint, eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. A tanuló jogorvoslatért fordulhat az iskola bármely pedagógusához, a diákönkormányzathoz és a szülői szervezethez. A tanulóknak jogaik gyakorlásához az iskolától minden szükséges információt meg kell kapniuk. Az iskolával kapcsolatos, a tanulói jogokat is érintő jogszabályok bármikor elkérhetők az igazgatótól, az igazgatóhelyettestől, az osztályfőnököktől, valamint a DÖK vezető felnőttől.
  • személyesen vagy képviselői útján, jogszabályban meghatározottak szerint, részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.
  • magántanuló legyen.
  • kérelmére, jogszabályban meghatározott eljárás szerint, független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról.
  • A független vizsgabizottság előtt letehető vizsga iránti kérelmet minden esetben az iskola igazgatójának kell benyújtani írásban, a szülő aláírásával együtt.
    A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést öt napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik az első félév, illetve a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.
    A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola a kérelmet hét napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek.
  • választó és válaszható legyen a diákképviseletbe. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.
    Iskolánkban a 3.-8.osztályos tanulók az osztályfőnökök segítségével, szeptember 31-ig általános és titkos szavazással megválaszthatják az osztály diákönkormányzati képviselőit és a DÖK munkáját segítő nagykorú személyt. Minden osztály két képviselőt válaszhat a DÖK-be. A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. Az egy tanítás nélküli munkanap programjáról szóló javaslatát a DÖK vezetője szeptember 31-ig egyezteti a nevelőtestülettel, majd a megegyezés után az bekerül az iskola éves munkatervébe.
    Az iskolaújság és az iskolarádió tanulói vezetőjének és munkatársainak személyére a DÖK és a nevelőtestület javaslatot tehet szeptember 31-ig, majd a megegyezés után a megbízatás egy tanévre szól. Az iskolaújság és az iskolarádió felnőtt vezetőjét az iskolaigazgató bízza meg.
    A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.
    A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni

  • a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
  • Iskolánkban nagyobb közösségnek minősül a tanulók legalább 30%-a.
  • a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
  • a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
  • az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
  • a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elveinek meghatározásához,
  • a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához,
  • a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.

Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

  • jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor;
  • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;
  • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;
  • a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. Ezért az iskolavezetés és a DÖK munkáját segítő nagykorú személy egyaránt felelős.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. Ennek megszervezése a DÖK segítő nagykorú személy feladata, aki előtte egyeztet az iskolavezetéssel. Rendkívüli iskolagyűlés összehívását kezdeményezheti az iskolavezetés, valamint a DÖK vezetője, ill. DÖK munkáját segítő nagykorú személy. Az éves rendes diákközgyűlés időpontját az iskola éves munkatervében rögzíteni kell.

Az évi diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez.

A feltett kérdésekre, ill. az ott elhangzott állásfoglalásokra a diákközgyűlésen érdemi választ kell adni, amennyiben erre nincs mód, az iskolavezetés 30 napon belül írásban reagál ezekre. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

Az iskolavezetés gondoskodik arról, hogy a DÖK rendelkezzen a hatályos törvényekkel, rendeletekkel és szabályzatokkal, a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, kérje az őt ért sérelem orvoslását.
Minden tanulónak azonosak a jogai, függetlenül attól, hogy hány éves. Az egyéni jogok érvényesülése soha nem valósulhat meg úgy, hogy emiatt más, mások joga, jogai sérüljenek. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától gyakorolhatja, egyes jogok azonban (szociális támogatás, választási jogok, együttműködési jogok, stb.) csak az első tanév megkezdése után illetik meg.

III. A tanuló kötelességei, azok teljesítésének szabályai, eljárásai

A tanuló kötelessége, hogy

  • részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon.
  • Ha a tanulót - kérelmére - felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni, amennyiben erről a tényről - a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt, az iskolai értesítőben, ha ilyen nincs, a helyben szokásos módon írásban - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét tájékoztatták. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.
    A szülő bizonyos alkalmakra felmentést kérhet a testnevelési foglalkozás alól gyermeke számára. Ennek módját és feltételeit a szaktanár minden tanév elején közli a tanulókkal, ill. a tanév eleji szülői értekezleten keresztül a szülőkkel. A szülői felmentés legfeljebb egy hétre szólhat, ennél hosszabb időtartamra orvosi igazolás szükséges. A felmentett tanulónak részt kell vennie a testnevelés órán, ott követnie kell a szaktanár utasításait.
    Amennyiben a tanuló két napnál tovább hiányzik, a betegség mértékétől függően mind a tanulónak, mind az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy a tanulóhoz eljussanak azok az információk, melyek segítségével követheti az iskolai munkát.
  • Amennyiben az osztályfőnök gondoskodott a hiányzó tanuló folyamatos készülésének elősegítéséről, a tanuló számonkérés alkalmával nem hivatkozhat hiányzására.
    A hiányzó tanuló esetleges lemaradását a szaktanárnak fel kell mérnie, és ezután gondoskodnia kell a felzárkóztatásáról.
  • eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének.
    Minden órára megfelelő felszereléssel rendelkezzen, melyet a tanár beérkeztéig padjára kikészít, elősegítvén a megfelelő órakezdést.
  • az iskolai és otthoni feladatait legjobb tudásának megfelelően végezze el. A felszerelésen kívül az ellenőrzőt is minden órára magával kell hoznia, és a tanár kérésére azt átadni. Az ellenőrző bejegyzéseinek pontos és folyamatos vezetéséért (a tanulók életkorát figyelembe véve) a diák és a szaktanár, valamint az osztályfőnök egyaránt felelős. Az osztályfőnök minden hónap végén ellenőrzi a bejegyzéseket, s szükség esetén pótolja azokat. Adott hónap minden osztálynaplóba beírt érdemjegyének legkésőbb a hónap végén be kell kerülnie az ellenőrzőbe. Ezért az osztályfőnök a felelős. Amennyiben ez azért nem lehetséges, mert a tanuló nem adja át az ellenőrzőjét, az osztályfőnök értesíti a szülőt, s írásban tájékoztatja, hogy az adott hónap érdemjegyeit a tanuló a szaktanárokkal való megegyezés után írathatja be. Ez már nem az osztályfőnök feladata. Az ellenőrző szülővel történő aláíratása a tanuló kötelessége. Az ellenőrző hamisítása (érdemjegy átírása, aláírás, igazolás) súlyos fegyelmi vétségnek minősül. Ha tanuló elveszti ellenőrzőjét, haladéktalanul értesítenie kell osztályfőnökét, aki azt három napon belül pótolni köteles.
    A tanuló az órai munka hatékonyságát fegyelmezett viselkedéssel, képességeinek és lehetőségeinek legteljesebb kihasználásával segítse elő. Magatartásával nem sértheti meg tanulótársai tanuláshoz való jogát, nem zavarhatja az órai munka menetét, köteles tiszteletben tartani tanárai és társai személyiségét és emberi méltóságát. Amennyiben a tanári felszólítás ellenére is folytatja az órai munka akadályozását, az iskolai büntetési rendszer szabályai szerint kell eljárni ellene.
    A tanóra alatt nem használhat az órai munkát zavaró eszközt (pl. mobiltelefon, bármilyen hangot adó eszköz, játékszer, magánlevél stb.). Ha mégis előfordul, a tanár felszólítására el kell tennie az eszközt. Amennyiben nem engedelmeskedik, ill. másodszor is zavarja az órát vele, a pedagógusnak joga van a tanóra végéig elvenni azt tőle. Tanítási idő, ill. az iskolában tartózkodás ideje alatt a mobiltelefont ki kell kapcsolni!
  • megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához, tartozó területek használati rendjét, az iskola, szabályzatainak előírásait.
    Az iskolai foglalkozások alatt, a szünetekben, ill. az iskola épületében és a hozzá tartozó létesítményekben a tanulónak kötelessége úgy viselkedni, hogy magatartásával, cselekedeteivel ne veszélyeztesse sem önmaga, sem pedig mások testi épségét. Tilos az iskola épületén belül futkározni, másokat a közlekedésben akadályozni.
    Nem idézhet elő más számára megalázó helyzetet. Elítélendő és a konkrét esettől függően büntethető a trágár beszéd, a durva, agresszív, másokat veszélyeztető vagy megalázó helyzetbe hozó magatartás, cselekedet.
    Köteles teljesíteni a tanárok és a hetesek kéréseit, betartani utasításaikat, amennyiben azok a rend fenntartására irányulnak. Minden osztály rendelkezik egy „Magatartásfüzet”-tel, melybe az iskola bármely pedagógusa beleírhatja akár rosszalló, akár dicsérő megjegyzéseit az osztály egészéről, vagy az egyes tanulókról. A füzetbe került bejegyzéseket az osztályfőnök beszámítja a tanulók magatartás és szorgalom jegyébe.
    A tanulók magatartását és szorgalmát minden hónapban érdemjeggyel is értékelni kell, melyet a hónap utolsó vagy a következő hónap első osztályfőnöki óráján mind az osztálynaplóba, mind pedig a tanuló ellenőrzőjébe be kell írnia az osztályfőnöknek. Az érdemjegy kialakítása a tanulót tanító pedagógusok, saját maga és osztályközössége véleménye alapján születik meg. A tanulót tanító pedagógusok az érdemjegyre tett javaslataikat külön erre a célra szolgáló „Magatartás-szorgalom napló”-ban egyenként teszik meg.
    Amennyiben legalább két pedagógus javaslata egy jeggyel rosszabb, mint a többié, akkor a rosszabb jegyet kell beírni. Ha egy pedagógus két jeggyel rosszabbat javasol, mint a többi, akkor legfeljebb annál egy jeggyel jobbat lehet beírni. Egyéb vitás esetekben a pedagógusoknak közösen kell eldönteniük az érdemjegyet. Ha ez nem sikerül, az osztályfőnök jogosult dönteni. Ha a hónap során a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetést kapott, az adott hónapban a magatartás jegye nem lehet jobb változónál (3), ha igazgatói figyelmeztetést, akkor pedig arra a hónapra csak rossz (2) érdemjegyet kaphat.
    A tanulók félévi és tanév végi magatartás és szorgalom értékelését az osztályozó értekezlet során a nevelőtestület vitatja meg és hagyja jóvá.
    A napközis foglalkozások rendjét az iskola házirendjéhez igazodva a napközis csoport és a napközis foglalkozást tartó nevelők közösen alkotják meg, melyek utána kötelező érvényűek a csoport minden tagjára. Ezen szabályokat a napközis nevelő szeptember 31-ig köteles írásban leadni az iskola igazgatójának.
  • óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült.
  • megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, az alábbiak szerint kell eljárni:

Jogellenes károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg

  • gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát,
  • ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét.
    Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az intézmény vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.
    Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. Ha felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az iskola igazgatója, vezetője a tanuló, illetőleg a szülő ellen pert indíthat. Az iskola épületének, felszerelésének védelme és tisztaságának megőrzése valamennyiünk érdeke és feladata. Az ezzel kapcsolatos szabályok betartása mindenkinek kötelessége.
  • az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
  • betartani a tűzvédelmi és a balesetvédelmi szabályokat.
  • önként vállalt feladatait legjobb képességei szerint, a megadott határidőre teljesíteni.
  • A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója
  • az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén,
  • a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,
  • valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.
  • A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják.
  • A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, az intézményi tanácshoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.
  • A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel, az intézményi tanáccsal vagy az iskolaszékkel.
  • A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
  • az iskola igazgatója
  • a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején,
  • az osztályfőnökök:
  • az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.
  • A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

IV. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása

szóban:

  • egyéni megbeszéléseken,
  • a szülői értekezleteken,
  • a nevelők fogadóóráin,
  • a nyílt tanítási napon,

írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben).

  • A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.
  • A szülők, a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, az intézményi tanácshoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.
  • A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, az intézményi tanáccsal vagy az iskolaszékkel.

V. Védő, - óvó (betartandó) előírások

Az intézmény felnőtt dolgozóinak kiemelten fontos feladata és kötelessége az iskolai élet minden színterén óvni a tanulók testi és szellemi egészségét, mindent megtenni a balesetek elkerülése érdekében!

A pedagógusok feladatai a tanulói baleset-megelőzésben:

A tanulókat a tanév első napján az osztályfőnökök, ill. a napközis foglalkozásokat tartó nevelők munka-, baleset- és tűzvédelmi, valamint a bombariadóval kapcsolatos oktatásban részesítik, melynek megtörténtét az osztálynaplóban, napközis naplóban, szakköri naplóban rögzíteni kell. Az oktatásban való részvételt, az 1. osztályosok kivételével, a tanulók aláírásukkal igazolják. Az 1. osztályosok részvételét osztályfőnökük igazolja. Ezeket a dokumentumokat az iskola iktatásba helyezi. Munka- és balesetvédelmi oktatásban részesíti a tanulókat minden esetben a munkakezdés előtt:

  • technika tanár
  • testnevelést és sportfoglalkozást tartó nevelő
  • fizika és kémia kísérleteket végző tanár
  • társadalmi és közhasznú munka végzése előtt a felügyeletet ellátó személy
  • kirándulások előtt a kirándulást szervező személy
  • táborozások, üzemlátogatások előtt az azokat szervező személy

Az ismeretek elsajátításáról a tanulóknak feltett ellenőrző kérdésekkel meg kell győződni. A tanulói balesetbiztosítás megkötése ajánlott.

Az intézmény valamennyi alkalmazottjának kötelessége a munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok, előírások és feladatok betartása, betartatása, a veszélyt jelentő eszközök biztonságos tárolása, az esetleges rendellenesség elvárható módon történő megszüntetése.

Ha a tanuló rosszullétre panaszkodik, ill. a legkisebb baleset is érte, a pedagógus nem dönthet a tanuló állapotának súlyosságáról. Az esetet jelentenie kell az iskola igazgatójának, távolléte esetén az igazgatóhelyettesnek, s a konkrét eset mérlegelése után, ha indokolt, azonnal orvosi segítséget kell kérni. A szülőt lehetőség szerint azonnal, még aznap értesíteni kell. Követendő magatartás a pedagógusok részéről, hogy minden olyan esetben, amikor a legkisebb bizonytalanság is felmerül benne a tanuló állapotával kapcsolatban, orvosi segítséget kérjen.

Tanuló csak felnőtt kísérettel mehet át az orvosi vizsgálatra.

A tanulók egészségére legkisebb módon is veszélyt jelentő eseményt haladéktalanul jelenteni kell az iskola igazgatójának. Csak a szülő írásos engedélyével adható tanulónak bármilyen gyógyszer. Ha erre sürgős szükség van, előbb el kell érni a szülőt, vagy orvosi segítséget kell kérni.

Tanulói balesetek jelentési kötelezettsége:

A tanulói balesetek jelentési kötelezettségét az intézmény Munka- és balesetvédelmi szabályzata tartalmazza.

  • A tanuló- és gyermekbaleseteket a 16/1998 sz. MKM rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.
  • A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről az e rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak; gyermek és kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi meg.
  • Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.
  • A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek - telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen - azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
  • Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely
  • a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),
  • valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását,
  • orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,
  • súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),
  • a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.
  • A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az iskolaszék, illetve a kollégiumi szék, ezek hiányában a szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálásában.
  • Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.
  • A tanév rendjét, tanév rendjéről szóló rendeletet figyelembe véve, az éves munkaterv határozza meg.
  • Az intézmény munkanapokon 7.00-17.00-ig tart nyitva. A sportcsarnok és a könyvtár külön nyitva tartás szerint működik.
  • Az esti és hétvégi foglalkozások, ill. rendkívüli, munkatervben előre nem tervezett programok csak intézményvezetői engedéllyel szervezhetők, melyre a tervezett időpont előtt legalább 3 munkanappal engedélyt kell kérni.
  • A tanulók felügyeletét munkanapokon 7.00-8.00-ig ügyletes tanár látja el.
  • A tanulóknak legkésőbb 7.45-re, a tanároknak pedig első tanítási órájuk előtt 10 perccel meg kell érkezniük az intézménybe.
  • A pedagógusok, az intézmény dolgozói munkaidő-nyilvántartást vezetnek heti bontásban/a pedagógusok 32 órát kötelesek az intézményben tartózkodni/, melyet a hónap utolsó munkanapján leadnak az intézmény igazgatóhelyettesének, aki ellenőrzi a dokumentumot.
  • A tanítási órák 45 percesek.
  • 40-ig a tanulók az iskolaudvaron és az ebédlőben tartózkodhatnak.
  • Tanítási idő alatt a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az iskola területét. Különösen indokolt esetben csak az osztályfőnök, az igazgatóhelyettes, ill. az igazgató engedélyével lehet igazoltan távozni.
  • A délutáni foglalkozások után a tanulóknak el kell hagyniuk az intézményt. Amennyiben nincs módjuk ezt megtenni (pl. bejáró tanulók buszindulása, szüleiket várják), az intézményben az általánosan elfogadott magatartási normáknak megfelelően és a házirendet betartva kötelesek viselkedni.
  • Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.
  • A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják.
  • Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.
  • Az osztálytermekbe az ott tanulókon kívül mindenki más csak az osztályfőnök vagy az igazgató engedélyével léphet be.
  • Egészségügyi és tisztasági okokból a fűtési időszakban (okt. 15. - ápr. 15.) a váltócipő használata kötelező. Egyéb időpontban a mindenkori reggeli ügyeletes tanár dönti el, hogy szükséges-e aznap váltócipőt használni. Amennyiben igen, az minden tanulóra kötelező.
  • A kabátot, váltócipőt és a testnevelési felszerelést a kijelölt öltözőszekrényben kell elhelyezni.
  • A kerékpárral érkező tanulók kerékpárjukat a kijelölt tárolóban kötelesek elhelyezni, az udvar területén nem tárolhatják. A kerékpárokért az intézmény felelősséget nem vállal. Az iskolaudvaron kerékpározni tilos!
  • A tanulók az iskolába olyan tárgyat, eszközt, mellyel önmaga és mások testi épségét veszélyeztetheti, nem hozhat.
  • Az iskolai munkához nem szükséges tárgyakért, eszközökért, ékszerért, pénzért az intézmény nem vállal felelősséget.
  • Az iskola területén dohányozni tilos!
  • A osztályok az intézmény éves munkatervében meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vehetnek részt. A tanulmányi kirándulás módjáról, idejéről, helyszínéről, stb. az osztályközösség dönt a szülők bevonásával. A tanulmányi kiránduláson nem kötelező a részvétel. Amennyiben a tanuló nem vesz részt a kiránduláson, az intézmény gondoskodik felügyeletéről, ill. ha módjában áll, iskolai oktatásáról. Ha a tanuló sem a kiránduláson, sem pedig az iskolában nem jelenik meg, igazolnia kell hiányzását.
    A tanulmányi kirándulások, táborok költségeihez az osztályfőnökök, szervezők hozzájárulást kérhetnek a „Kisherceg Alapítvány”-tól. Kérelmüket írásban kell benyújtaniuk az alapítvány kuratóriumához.
  • Az iskolai ünnepségeken, nemzeti ünnepeink tiszteletére rendezett megemlékezéseken a tanulók részvétele kötelező, megjelenésük az alkalomhoz illő legyen. Hiányozni csak a szülő írásbeli igazolása alapján lehet.
  • Tanítási óráról és egyéb, a tanuló számára kötelező foglalkozásról fegyelmezési céllal kiküldeni a tanulót tilos!
  • A tanulók szülei gyermekükről, az iskolai élet egyéb eseményeiről a számukra írásban előre bejelentett szülői értekezleteken, fogadó órákon, nyílt tanítási napon, ill. előzetes egyeztetés után bármikor tájékozódhatnak.
  • Az intézmény diák és felnőtt használóinak egyaránt kötelessége az ésszerű takarékosság (villany, fűtés, egyéb).

VI. Munkarend

A tanítási órák és a szünetek rendje:

  1. óra 8.00 – 8.45
  2. szünet: 8.45 – 9.00
  3. óra 9.00 – 9.45
  4. szünet: 9.45 - 10.00
  5. óra 10.00 – 10.45
  6. szünet: 10.45 - 10.55
  7. óra 10.55 – 11.40
  8. szünet: 11.40 - 11.50
  9. óra 11.50 – 12.35
  10. szünet: 12.35 - 12.45
  11. óra 12.45 – 13.30
 
   
   
   
   
 

 

A tanulóknak – órarendjüktől függően a tanítási órák vagy az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások között – a 11.45. óra és 14.00. óra közötti időben –egy hosszabb minimum 30 perc / szünetet- kell főétkezésre (ebédre) biztosítani.

Bizonyos indokolt esetben a tanítás legkorábbi időpontja 7.05. (ún. nulladik óra), melyről az érintett szülőket tájékoztatni kell.

Az óraközi szünethez a tanulónak joga van, az órát vezető tanárnak ezt biztosítania kell.

A tanóra befejeztével az órát tartó pedagógus vezetésével a tanulók kimennek szünetre. A következő órai felszerelést a becsöngetés után kell a tanulóknak kikészíteniük.

Az első két szünet kivételével a tanulók minden szünetet kötelesek az iskolaudvaron tölteni ( rossz idő esetén az udvar fedett részén). A második szünetben a tanulók a tanteremben maradhatnak, ahol elfogyasztják tízóraijukat. Mindezt csak fegyelmezetten és kulturáltan tehetik, ellenkező esetben az ügyeletes tanár joga és kötelessége kiküldeni az épületből azt a tanulót, aki magatartásával zavarja társait, és nem tarja be a kulturált étkezés szabályait.

A tanítási órák közti szünetekben előre elkészített beosztás szerint a pedagógusok ügyelnek, akik felelősek a szünetben történt eseményekért. Kötelességük figyelemmel kísérni a diákok mozgását, tevékenységét, és mindent elkövetni annak érdekében, hogy ne történjék rendbontás vagy baleset.

Amennyiben súlyos rendbontás, esetleg baleset történik, az azt észlelő ügyeletes tanárnak azonnal intézkednie kell, ha szükséges, segítséget kell hívnia. Az esetről a lehető legrövidebb időn belül értesítenie kell az igazgatót vagy helyettesét.

Amennyiben valaki előre nem látható ok miatt nem tudja ellátni ügyeletét, helyettesítéséről gondoskodnia kell. Hiányzó pedagógus ügyeletét az ő szünet előtti óráját helyettesítő kollégája látja el.

Felügyelet nélkül a tanulók nem maradhatnak!

Az ebédlői ügyeletes az ebédlőre vonatkozó szabályok szerint végzi ügyeletét.

 

 

VII. Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások

  • Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:
  • Napközi otthon, tanulószoba. Amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-negyedik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik.
  • Hagyományőrző tevékenységek. Az iskola fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése, az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskola névadója emlékének ápolása; az iskolai ünnepségek, megemlékezések.
  • Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működhet.
  • Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosítunk. Az étkezési térítési díjakat az iskola által a házirendben meghatározott módon kell befizetni.
  • Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
  • A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő foglalkozásokat tartunk heti két órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból,melyeket a tanulásmódszertan órákba építettünk bele.

További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, illetve azok, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör biztosítja a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik.

Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára tanulmányi kirándulásokat szervezhetnek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Táborozások. A táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Iskolai, községi könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon kijelölt időpontban látogatható iskolai és községi könyvtár segíti, melyet egyénileg és csoportosan is lehet látogatni.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

  • A délutáni egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat az iskola nevelői a 7-8-9. órában – 14.00. óra és 16.45. óra között – szervezik meg. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet, de ilyen esetben a szülőket előre értesíteni kell.
  • Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.
  • A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.
  • Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is – a házirendben előírt módon – igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

VIII. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok

A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik.

A napközi otthonba tanévenként előre – a tanévet megelőző augusztus hónapban –kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.

A tanulószobai foglalkozásra a tanévenként előre – a tanévet megelőző augusztus hónapban – lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.

Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz.

Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a köznevelési törvényben előírt maximális csoportlétszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,

  • akiknek mindkét szülője dolgozik,
  • akik állami gondozottak,
  • akik nehéz szociális körülmények között élnek.

A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.00. óráig tartanak.

A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután 15.30. óráig tart.

A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.

A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy a helyettes adhat engedélyt.

IX. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok

  • A tanuló kötelessége, hogy:
  • óvja saját maga testi épségét, egészségét;
  • óvja társai testi épségét, egészségét;
  • elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő – az iskolai védő-óvó – ismereteket;
  • betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
  • azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;
  • azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült;
  • megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
  • rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
  • A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:
  • a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;
  • a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő vagy edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;
  • a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.
  • A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja.
  • Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:
  • fogászat
  • általános szűrővizsgálat
  • a tanulók fizikai állapotának mérése
  • a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata
  • Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát, osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős jelzése alapján szükség esetén.
  • Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja:
  • évfolyamon: idegen nyelvi óra, osztályfőnöki óra
  • évfolyamon: idegen nyelvi óra, osztályfőnöki óra
  • évfolyam: idegen nyelvi óra, osztályfőnöki óra
  • évfolyam: informatika óra, osztályfőnöki óra
  • évfolyam: informatika óra, tanulásmódszertan óra, magyar irodalom óra
  • évfolyam: tanulásmódszertan óra
  • évfolyam: földrajzóra, informatika óra, rajzóra tanulásmódszertan óra
  • évfolyam: tanulásmódszertan óra, rajzóra
  • Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről.
  • Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. A szülő, illetve a szülő és a tanuló az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.
  • Az osztályfőnökök szeptember közepéig írásban tájékoztatják a tanulókat és szüleiket az iskola által szervezett szakköri lehetőségekről. Egy tanuló összesen két szakkörbe jelentkezhet. Az osztályfőnök és a szülő megegyezése alapján lehetőség van több szakkörben való részvételre is.
  • A szakköri jelentkezést a szülő aláírásával, írásban kell a tanulónak jeleznie. A szülő írásbeli visszavonásáig a tanulónak kötelező a szakkörön való részvétel, aminek során be kell tartania a házirend szabályait.
  • A szakkörök október 1-jén indulnak és május utolsó napjáig tartanak.
  • Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló esetében a szülő, illetve a szülő és a tanuló a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.
  • Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le:
  • osztályozó vizsga,
  • pótló vizsga,
  • javítóvizsga.

X. A tanulók tantárgyválasztása

XI. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Évfolyamonként és tantárgyanként a továbbhaladással kapcsolatos követelmények az iskola helyi tantervében.

  • Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

  • engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
  • ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
  • ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
  • Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja.
  • Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.
  • A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei :

  • osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
  • javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)

tudják meg.

  • A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

 

TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

VIZSGA

ALSÓ TAGOZAT

Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Erkölcstan

 

SZÓBELI

 

Környezetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Ének-zene

 

SZÓBELI

GYAKORLATI

Vizuális kultúra

 

 

GYAKORLATI

Életvitel és gyakorlat

 

 

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

 

 

GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT

Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Idegen nyelvek

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Erkölcstan

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Történelem

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Természetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Fizika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Kémia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Biológia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Földrajz

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Ének-zene

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

Tánc és dráma

 

 

GYAKORLATI

Vizuális kultúra

 

 

GYAKORLATI

Informatika

 

SZÓBELI

GYAKORLATI

Technika, életvitel és gyakorlat

 

 

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

 

 

GYAKORLATI

XII. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,
a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében

  • Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
  • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
  • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
  • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
  • az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
  • Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.
  • Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:

osztályonként egy vagy két hetes,tantárgyi felelősök.

A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:

  • gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);
  • a szünetben a termet kiszellőztetik;
  • a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;
  • ellenőrzik a váltócipő használatot, szükség esetén felszólítják társaikat a váltócipő használatára
  • amennyiben nincs más felelős, segítenek a szükséges taneszközök előkészítésében
  • az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik;
  • a tanteremben történt balesetet, rongálást vagy egyéb kirívó magatartásbeli vétséget
  • haladéktalanul jelentik a legközelebbi pedagógusnak
  • az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat /ha igényli/;
  • ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után tíz perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot;
  • az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.
  • ápolják a tanterem virágait
  • gondoskodnak, az utolsó órát tartó pedagógussal együtt, arról, hogy az utolsó óra után a tantermet rendben és tisztán hagyják el
  • a hetes szünetre csak feladatának maradéktalan ellátása után és az ügyeletes tanár engedélyével mehet ki

 

  • Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök előkészítését. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, szertáros, térképfelelős stb.
  • Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak – a rendezvény lebonyolításával megbízott pedagógus utasításai alapján – kell közre -működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket és pedagógusokat az iskola éves munkaterve határozza meg.
  • A tanuló hiányzását (távolmaradását, illetve késését) az iskolai foglalkozásokról – tanítási órákról, valamint az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról – igazolni kell.
  • A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – csak az iskola igazgatója adhat.
  • A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.
  • A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül
  • három napig terjedő mulasztás esetén – egy tanévben - szülői,
  • egyéb esetben pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.
  • A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.
  • Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül-e az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben a késések idejének összege eléri a negyvenöt percet, az egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.

XIII . A tanulók mulasztásának igazolása

XIV. A tanulók jutalmazása

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

  • példamutató magatartást tanúsít,
  • vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
  • vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
  • vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
  • vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez

az iskola jutalomban részesíti.

  • Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:
  • szaktanári dicséret,
  • napközis dicséret,
  • osztályfőnöki dicséret,
  • igazgatói dicséret,
  • nevelőtestületi dicséret.

A dicséreteket minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:

  • szaktárgyi teljesítményért,
  • példamutató magatartásért,
  • kiemelkedő szorgalomért,
  • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el iskolai elismerő plakettet kaphat, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.

Az iskolai szintű versenyek helyezettjei/a tantestület megítélése szerint/ oklevelet és könyvjutalmat kaphatnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

XV. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

Azt a tanulót, aki

  • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
  • vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,
  • vagy igazolatlanul mulaszt

büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái:

  • szaktanári figyelmeztetés,
  • napközis figyelmeztetés,
  • osztályfőnöki figyelmeztetés,
  • osztályfőnöki intés,
  • osztályfőnöki megrovás,
  • igazgatói figyelmeztetés,
  • igazgatói intés,
  • igazgatói megrovás,
  • tantestületi figyelmeztetés,
  • tantestületi intés,
  • tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

  • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
  • a szándékos károkozás;
  • az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
  • ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

A büntetést minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

XVI. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése

  • Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében szervezett iskolai foglalkozásokat minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg.
  • Az iskolában – a köznevelési törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint – fizetendő térítési díjak és tandíjak mértékéről, illetve az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri az intézményi tanács, az iskolaszék, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét.
  • A térítési díjakat és a tandíjakat minden hó 10. napjáig előre kell befizetni készpénzben az iskola megbízott dolgozójánál vagy utalni az iskola számlájára. Indokolt esetben az igazgató engedélye alapján a befizetési határidőtől el lehet térni.
  • Az előre befizetett térítési díjak és tandíjak visszafizetéséről postai úton az iskola igazgatója gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya az iskolában megszűnik, vagy ha az iskolából tartósan egy hónapot igazoltan hiányzik, illetve akkor, ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt.
  • Az étkezési térítési díjat havonta előre, írásos tájékoztatóban megjelölt időpontig a település óvodájában az élelmezésvezetőnek fizet a szülő.
  • Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére visszajuttatja, amennyiben ilyen esetben az étkezést a szülő vagy a tanuló egy nappal előre az étkezésért felelős iskolai dolgozónál lemondja.

XVII. A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás
megállapításának és felosztásának elvei

A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt.

A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló,

  • aki hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű,
  • akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,
  • akit az egyik szülő egyedül nevel,
  • akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér törvényben előírt %-át
  • akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő,
  • aki állami gondozott.
  • A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek.
  • Az iskola igazgatója, tankönyvfelelőse – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – minden tanév végén tájékoztatja a szülőket :
  • azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz,
  • az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről,
  • arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre.

XVIII. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok

Az iskola a szülők jelentkezése alapján minden tanév végén felméri, hogy a tanulók közül a következő tanévben kik lesznek jogosultak ingyenes tankönyv igénybevételére. Ehhez a szülőknek az ingyenes tankönyv iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének vagy tankönyv felelősének be kell mutatniuk az ingyenes tankönyvre való jogosultságot igazoló iratokat is.

Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá.

Az intézmény biztosítja napköziben, tanulószobán a tanuláshoz szükséges tankönyvek rendelkezésre állását.

A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába.

Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó, ha van ilyen – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél a szociális támogatás megállapításának elveit kell figyelembe venni.

Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre.

XIX. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

  • A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgot csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre a tanári szobában.
  • Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre a tanári szobában.
  • Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, vagy azt a tanítás kezdetén nem jelenti be, illetve a nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.), pénzt az iskolába érkezéskor nem adja le a tanári szobában, az iskolába hozott tárgy, érték megrongálódásából vagy elvesztéséből bekövetkezett kárért az iskola nem tud felelősséget vállalni.
  • Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át.
  • A kerékpárt, mellyel a tanuló az iskolába érkezik,az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani.
  • A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik.
  • Amennyiben iskolánk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az iskolába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye iskolánk településén található.
  • Amennyiben iskolánk ezek után is tud még felvételi (átvételi) kérelmeket teljesíteni, ezt – a felvételi (átvételi) kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt legalább tizenöt nappal – nyilvánosságra kell hozni.
  • A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi (átvételi) kérelmének teljesítése után a jelentkezők közül először a sajátos nevelési igényű tanulókat vesszük fel, majd azokat, akiknek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló
  • szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő,
  • testvére iskolánk tanulója
  • munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye az iskola beiskolázási körzetében található,
  • az iskola a tanuló lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) számítva egy kilométeren belül található.
  • A sajátos nevelési igényű és sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre az iskola további felvételi kérelmeket is teljesít. Ha ilyenkor több felvételi kérelem érkezik az iskolába, mint a felvehető tanulók száma, akkor a felvételről az iskola sorsolás útján dönt.
  • A sorsolás lebonyolításának szabályai:
  • A sorsolás nyilvános.
  • A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni.
  • A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát.
  • A sorsolás helyszíne az iskola épülete.
  • A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani.
  • A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le.
  • A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, az intézményi tanács és a szülői szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók, az iskola igazgatója, a jegyzőkönyvvezető.
  • A sorsolási bizottság elnöke: az iskola igazgatója.
  • A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait.
  • A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába.
  • Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét.
  • Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben.
  • A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell.
  • A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni.
  • A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.
  • Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell.
  • A sorsolás után az iskola igazgatója – sorsolás eredményének megfelelően – a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek.
  • Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, valamint az iskolaszék véleményének figyelembevételével elkészíti a házirendet. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi az intézményi tanács, az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat véleményét.
  • Az iskola igazgatója a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, beszerzi a fenntartó egyetértését.
  • A házirendet a nevelőtestület fogadja el.
  • Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az intézményi tanács, az iskolaszék, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége.

XX. A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti
sorsolás lebonyolításának szabályai

XXI. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai


A házirend elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola házirendjét az iskolai szülői szervezet a 2013. év 03. hó 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

 

 

 

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola házirendjét a nevelőtestület
a 2013. év 03. 27. napján tartott ülésén elfogadta.

 

 

Kelt: Visonta, 2013. 03. 27.

 

.................................................

igazgató

 

 

 

 

 

 

 

XXI. A házirend nyilvánossága

 

A házirend nyilvános dokumentum, elfogadása után az szabadon megtekinthető a nevelési-oktatási intézmény honlapján, melynek internet címe:www. visonta.hu . Egy -egy példánya megtalálható a Községi és Iskolai Könyvtárban, a tanári szobában, az igazgatói irodában, valamint a DÖK vezető felnőttnél és az SZMK elnökénél.

A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:

  • a tanulókat osztályfőnöki órán;
  • a szülőket szülői értekezleten.

A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:

  • a tanulókkal osztályfőnöki órán;
  • a szülőkkel szülői értekezleten.

A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

 

 

 

Visonta, 2013. március 31.

 

Pedagógiai program

A VISONTAI
SZENT-GYÖRGYI ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013.


TARTALOM

I. NEVELÉSI PROGRAM... 4

ALAPELVEK. 4

AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI 4

A képzés belső szakaszai 4

Általános célok. 5

Célok az alapfokú nevelés-oktatás alsó tagozat szakaszára: 5

Célok az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozat szakaszára: 6

Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás alsó tagozat szakaszára: 6

Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozat szakaszára: 7

NEVELÉS ÉS OKTATÁS TARTALMI EGYSÉGE, ÁTJÁRHATÓSÁG, NATRA ÉPÜLÉS. 8

AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 8

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATAINK. 11

A TANULÓK TERMÉSZETTUDOMÁNYOS NEVELÉSE. 13

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM... 14

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV. 15

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM... 16

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK. 17

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE. 19

1.BEILLESZKEDÉSSEL, BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 19

2.A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK. 20

3. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK. 21

4. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK. 22

5.A TEHETSÉG, A KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSA.. 25

KÉPZÉSI SPECIALITÁSOK, IRÁNYOK. 25

TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK. 26

A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT. 29

A tanítás – tanulás folyamata.. 29

A nevelésről. 30

A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 35

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 38

AZ ÉRTÉKELÉSRŐL. 48

ISKOLAHASZNÁLÓK, VISZONYRENDSZEREK, KÜLSŐ ÉS BELSŐ KAPCSOLATOK. 57

Tanulói részvétel az iskolai közéletben. 57

Szülői részvétel az iskolai közéletben. 57

Kapcsolatok más intézményekkel. 58

A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái 59

Az iskola egyéb szolgáltatásai 60

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 61

MINDENNAPI TESTEDZÉS PROGRAMJA.. 63

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK. 63

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 64

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI 64

II. HELYI TANTERV. 66

ALKALMAZOTT TANTERVEK ÉS ÓRASZÁMOK. 67

Iskolaszerkezet. 67

Tantárgyi struktúra és óraszámok. 67

Tantárgyi struktúra és óraszámok. 68

Tanítási szerkezet. 70

Könyvtárpedagógiai program.. 71

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÉS A VÁLASZTHATÓ KERETTANTERVI VÁLTOZAT MEGNEVEZÉSE. 80

AZ OSZTÁLYOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMAI ÉS HETI IDŐKERETE. 80

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK. 81

A pedagógiai program érvényességi ideje. 81

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata. 81

A pedagógiai program módosítása. 82

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala. 82

A pedagógiai program módosítása, elfogadása és jóváhagyása. 83

A pedagógiai program módosítása. 84

MELLÉKLETEI 85

1. sz. melléklet. 85

2. sz. melléklet. 85


I. NEVELÉSI PROGRAM

ALAPELVEK

A következő sorok azokat a legfőbb elveinket tartalmazzák, melyek a kitűzött oktatási, nevelési célok és feladatok kiindulópontjául szolgálnak, áthatják működésünk minden területét.

Általános emberi értékként a humánus, személyközpontú szemléletet fogadjuk el, mely tiszteletben tartja az egyén autonómiáját, gondolat- és érzésvilágát.

Elfogadjuk a demokrácia értékeit, s ezzel összefüggésben tanulóinkat olyan demokratikus magatartásra készítjük fel, amelyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Bízunk abban, hogy a gyermekekben kialakul az önmagával és környezetével kapcsolatos önálló, felelősségteljes döntések meghozatalának képessége. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy iskolánkban olyan biztonságos légkör vegye őt körül, mely ezt elősegíti, s melyben minden tanuló önmegvalósító igénye és képessége kibontakozhat. Ilyen légkörben a diák könnyebben megtanul tanulni, felébred tudásvágya, egyéni érdeklődésének és képességeinek megfelelő tempóban haladhat a tanulással. Megismerheti a jól végzett munka örömét, megízlelheti az alkotás izgalmát.

E légkör megteremtésében kiemelkedő szerepe van a pedagógusnak. Az ő személyiségének fontos jellemzői az empátia, a rugalmasság, az alkalmazkodás és pozitív odafordulás tanítványaihoz, valamint a hiteles és nyílt kommunikáció képessége. Állandó nyitottsággal segíti a gyermekek egyéni útkeresését, tekintélye nem hatalmi pozícióján, hanem emberi értékein, tudásán alapszik.

Az intézményünkben megjelenő emberi kapcsolatokra az együttműködő, problémaérzékeny, konszenzust kereső magatartás a jellemző. Minden egyén önmegvalósítását csak a másik személyiségének, igényeinek tiszteletben tartása korlátozza.

Bízunk benne, hogy iskolánk mindenkit sikerélményhez juttat, és örömforrássá válik tanár, diák, szülő, minden iskolahasználó számára egyaránt.

AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI , FELADATAI

A képzés belső szakaszai

Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskolai képzéssel foglalkozó intézmény. Képzési rendszerünk két szakaszra tagolódik:

I. 1 - 4. évfolyam alsó tagozat

II. 5 - 8. évfolyam felső tagozat

Általános célok

Intézményünk az alábbi általános célokat tűzte maga elé. Célunk, hogy:

  • mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás területén jelentkező feladatainkat a lehető legkielégítőbben oldjuk meg
  • nevelő-oktató munkánkat módszertani sokszínűség jellemezze, melynek legfontosabb feltétele a megújulásra képes pedagógusok szakmai igényessége
  • kreatív gondolkodásmód, illetve olyan kommunikációs készség kialakítása, mely hatékonyan működhet a mindennapi életben
  • a tananyag elsajátíttatása során az aktivitásra motiváló, cselekedtető szemléletet domináljon
  • magas színvonalú és sokrétű legyen az ismeretközlés, valamint a tanulásmódszertan eszközeinek a felhasználása
  • fejlesszük a tanulók önálló problémamegoldó képességét, kreativitását, segítsük elő, hogy képesek legyenek az életkoruknak megfelelő önművelésre
  • tanulóink életkoruknak megfelelő módon tartsák be a társas együttélés szabályait, váljék mindinkább természetessé számukra a konszenzusos problémamegoldás, fejlődjön ön- és munkafegyelmük
  • segítsük diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré válhatnak
  • szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket neveljünk a ránk bízott gyermekekből
  • minden iskolahasználó (felnőtt és gyermek egyaránt) érezze sajátjának intézményünket, és legyen elégedett az ott folyó munkával.

Célok az alapfokú nevelés-oktatás alsó tagozat szakaszára:

Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy:

  • óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot,
  • vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe,
  • tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt,
  • az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának,
  • az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését,
  • az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.

Célok az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozat szakaszára:

Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy:

  • folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését,
  • a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik,
  • vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz,
  • vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás,
  • a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük,
  • a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra,
  • a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre,
  • alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.

A fentiekben megfogalmazott céljainkat a következő feladatok megoldásával igyekszünk elérni.

Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás alsó tagozat szakaszára:

Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata, hogy:

  • a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon,
  • a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását,
  •  adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
  • alapozza meg a tanulási szokásokat,
  • támogassa az egyéni képességek kibontakozását,
  • közreműködjön a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában,
  • törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak,
  • tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket,
  • erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat,
  • a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére neveljen.
  • a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését.

Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozat szakaszára:

Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata, hogy:

  • az élet tiszteletére, védelmére, természeti környezet megóvására neveljen,
  • az ember testi és lelki egészségének megőrzésére neveljen; az egészséges és kulturált életmód iránti és a testmozgás iránti igény kialakítása; az önellátás képességeinek
  • fejlesztése (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása);
  • egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).
  •  fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek,
  • a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére neveljen,
  • fejlessze az önálló ismeretszerzés képességét, segítse elő a pozitív tanulási szokások kialakulását,
  • a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját,
  • olyan helyzeteket teremtsen, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét,
  • tudatosítsa a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát,
  • tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban,
  • a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra,
  • a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés,
  • fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, erősítse szűkebb környezetükhöz való kötődésüket,
  • a szülőföld és Magyarország megismertetése, szeretete, megóvása; a nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése; alakítsa ki a tanulókban az egészséges nemzeti önbecsülést és hazaszeretetet.
  • fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására.

NEVELÉS ÉS OKTATÁS TARTALMI EGYSÉGE, ÁTJÁRHATÓSÁG, NATRA ÉPÜLÉS

Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés–oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja. A Nemzeti alaptanterv kötelező rendelkezéseket állapít meg.

AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező elemei. A nevelési módszer pedig nem más mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük az őket érő negatív hatásokat.

Iskolánkban a különféle nevelési módszerek kiválasztásakor, alkalmazásakor néhány fontos szempontot figyelembe kell vennünk, így nevelési módszereinknek igazodniuk kell:

alapelveinkhez, kitűzött céljainkhoz,

a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségükhöz, képességeikhez,

a nevelők személyiségéhez, felkészültségéhez, vezetési stílusához,

a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához.

A pedagógiai folyamat sokrétűségéből és állandó változásából következően a módszerek egymással összefüggésben, kombinált módon hatnak. Kiválasztásukkor és alkalmazásukkor minden esetben az egyén személyiségének pozitív irányba történő változtatása a célunk.

Az iskolánkban alkalmazott eljárások és módszerek a következők:

a meggyőzés a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei

az oktatás, a tanulásmódszertan valamennyi módszere

meggyőzés

minta

példa

példakép

példakövetés

példamutatás

bírálat

önbírálat

beszélgetés

felvilágosítás

tudatosítás

előadás

vita

beszámoló

segítségadás

A különféle tevékenységek megszervezésének módszerei:

megbízás

ellenőrzés

értékelés

játékos módszerek

gyakorlás

hagyományok kialakítása

A magatartásra ható módszerek:

ígéret

helyeslés

bíztatás

elismerés

dicséret, jutalmazás, osztályozás

felszólítás

követelés

parancs

büntetés

A különféle veszélyeztető körülmények, a negatív viselkedés kialakulását gátló módszerek:

felügyelet

ellenőrzés

figyelmeztetés

tilalom

elmarasztalás

nevelői példaadás

megbeszélés

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

A nem szakrendszerű oktatás 1-4. évfolyamon folyik, 5. évfolyamtól kezdődően nem kívánjuk alkalmazni.


A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATAINK

Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban, a kerettantervben leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink fontos eleme:

a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása,

valamint az ezekre épülő differenciálás.

E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink

a különböző szintű adottságaikkal,

az eltérő mértékű fejlődésükkel,

az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,

egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel,

szervezett ismeretközvetítéssel,

spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A különböző ismeretek elsajátíttatása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeret-szerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére.

Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással és elrendezéssel.

A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók:

műveltségét,

világszemléletük, világképük formálódását,

társas kapcsolatát,

eligazodásukat saját testükön, lelki világukban,

tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést és oktatást.

Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást:

Az iskola nevelési, tanítási-tanulási folyamata

adjon teret a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának,

fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat,

járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja, hogy egy olyan közös gondolkodást kíván minden iskolahasználó részéről, amelynek a középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll. Természetesen figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket.

A tanulók erkölcsi nevelése

Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

A tanulók értelmi nevelése

Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismertszerzéshez szükséges képességek fejlesztése

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése

Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése

Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

A tanulók akarati nevelése.

Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

A tanulók nemzeti nevelése.

Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

A tanulók állampolgári nevelése.

Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

A tanulók munkára nevelése.

Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

A tanulók egészséges életmódra nevelése, testi nevelése.

Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

A tanulók esztétikai nevelése.

Feladat: A tiszta, rendezett, kulturált, környezet iránti igény felébresztése. Tanulóink érezzenek rá a műalkotások gyönyörködtető, üzenetközvetítő szerepére. Tudjanak különbséget tenni esztétikus és giccses között, kerüljenek közel művészi alkotásokhoz, váljanak befogadóbbá, s formáljanak véleményt a művekről.

A TANULÓK TERMÉSZETTUDOMÁNYOS NEVELÉSE

Olyan tudást kell építenünk, amely segíti természeti-technikai környezetünk megismerését, és olyan tevékenységre késztet, mely hozzájárul a környezettel való összhang megtalálásához és tartós fenntartásához. Ennek érdekében a tanulónak meg kell ismernie a világot leíró alapvető természettudományos modelleket, törvényeket és elméleteket, azok történeti fejlődését, érvényességi határait, a hozzájuk vezető megismerési módszereket.

Részletesen az iskolai egészségnevelési programban, az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos ismeretek iskolai tervben, az iskolai környezeti nevelési programban és a megfelelő tantárgyi tantervekben rögzítettük a tanulók természettudományos nevelésének alapjait.

Területek:

Egészség (egészségmegőrzés, életmód, népegészség, orvostudomány)

Természeti erőforrások

Környezeti rendszerek állapota

A tudomány és a technika összefüggései

Szintek (dimenziók):

Egyén, család, helyi közösség, társadalom, globális.

A műveltségterület fejlesztési feladatai tudásterületekre tagolódnak. A kialakított szerkezet egyrészt tudományágak szerint szerveződik, másrészt támogatja az egységes természettudományos szemléletet, és egyben hangsúlyozza a kiemelt fejlesztési célokat, kiemelt hangsúlyt helyez a tantárgyközi együttműködést lehetővé tevő kapcsolódási pontokra.


ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel

a táplálkozás,

az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,

a családi és kortárskapcsolatok,

a környezet védelme,

az aktív életmód, a sport,

a személyes higiénia,

baleset-megelőzés, elsősegély-nyújtás alapismeretei,

a szexuális fejlődés területén.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:

testnevelés órák, iskolai sportkör foglalkozásai, sportszakkörök

a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagai

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

A Szent-Györgyi-hét keretén belül évente egy alkalommal egészségvédelemmel, helyes táplálkozással,elsősegély-nyújtással foglalkozó tevékenységeket szervezünk

Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele:

az ötödik-nyolcadik évfolyamon esetenként egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;

az alsó tagozatosoknak a Szent-Györgyi-hét keretében az életkori sajátosságok figyelembevételével egészségnevelési foglalkozást tart a védőnő;

a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.

Az egészségfejlesztési tevékenységet minden mérhető ponton dokumentálják a szakemberek, az eredményeket értékelik, hasonlítják az előző évi eredményhez, így nyomon követhető és mérhető lesz.

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaiba beépíti az elsősegély-nyújtási alapismereteket

TANTÁRGY

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

biológia

a) rovarcsípések

b) légúti akadály

c) artériás és ütőeres vérzés

d) komplex újraélesztés

kémia

e) mérgezések

f) vegyszer okozta sérülések

g) savmarás

h) égési sérülések

i) forrázás

j) szénmonoxid mérgezés

fizika

k) égési sérülések

l) forrázás

testnevelés

m) magasból esés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozás: évente a Szent-Györgyi-hét keretén belül egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó napot szervezünk az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

a környezet fogalmával,

a földi rendszer egységével,

a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

a környezetvédelem lehetőségeivel,

lakóhelyünk természeti értékeivel,

lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagai

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

Szent-Györgyi-héten túranap a környékre, a környezeti értékek felfedezésére;

a hulladékgyűjtés, papírgyűjtés megszervezése az iskolában.

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK

A közösségfejlesztés az a folyamat, amelynek során az iskolahasználók közötti kapcsolatok kialakulnak. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei:

a tanórák,

a tanórán kívüli foglalkozások,

a diákönkormányzati munka, amennyiben a tanulóközösség él ezzel a jogával

a szabadidős tevékenységek.

Mind a négy terület sajátos foglalkozási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,

véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,

a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),

a másság elfogadásához,

az együttérző magatartás kialakulásához,

a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erősítve, a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve, kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során.

Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával és társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők:

A tanórán megvalósítandó feladatok

Az osztályközösség egyrészt a tanulók tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig a tanulók spontán, véletlenszerű csoportja. Ebből fakadóan legfontosabb célunk, olyan valódi osztályközösségeket formálni, amelyek képesek a közös cél érdekében a közös értékrend elfogadására, valamint az iskola szervezett keretein (tanórák) belül megfelelően viselkedni, munkálkodni. E cél megvalósításához több esztendő kitartó és türelmes munkájára van szükség. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk:

a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulásmódszertan eszközeivel, a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével,

a tanulók kezdeményezéseinek segítése,

a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,

a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással; helyes cselekvések bemutatásával; értékelést; önértékelés segítségével stb.),

a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése,

a folyamatosság biztosítása (a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés),

különböző változatos munkaformákkal (homogén és differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny stb.) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

A tanórán kívüli foglalkozások során megvalósítandó feladatok

nevelje a tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,

átgondolt tervezéssel és a különféle tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, foglalkozások megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás élményét,

ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,

a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,

a különféle kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, s a környezet iránti felelősség érzését,

a nyári táborok jó hangulatukkal, változatos programjaikkal erősítsék az iskolához való tartozás érzését.

A diákönkormányzati munka során megvalósítandó feladatok

A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a felnőtt irányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, kik a közösség megbízásából hivatottak az ügyek intézésére.

Feladataink:

olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, melyek nem sértik az egyéni érdekeket, azzal összhangban vannak,

a kialakított, meglévő hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése (esetleg új hagyományok teremtése),

olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban s ezzel erősítik a közösséget,

a közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése,

a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,

olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

A szabadidős tevékenység során megvalósítandó feladatok

A szabadidős tevékenységek örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni.

Feladataink:

jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel,

olyan közösségek létrehozása, melyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket,

a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,

a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése,

a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés,

az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor- és rétegspecifikus jellemzők figyelembevétele, és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód,

a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságaira építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön,

olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést,

olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

1.BEILLESZKEDÉSSEL, BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő, ill. a sajátos nevelési igényű tanulók a többi tanulóval együtt vesznek részt az iskolai nevelésben és oktatásban.

Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, ill. sajátos nevelési igényű, a Szakszolgálat dönt.

A beilleszkedési, tanulási zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő, ill. a sajátos nevelési igényű tanulót az igazgató a Szakszolgálat döntése és szakvéleménye alapján mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.

Iskolánk céljai, feladatai ezen a területen:

Egységes, mindenkire vonatkozó, az életkori sajátosságokat és az egyéni képességeket figyelembe vevő követelményrendszer kialakítása.

A beilleszkedés elősegítését már az első osztály előtt megkezdjük: tavasszal a leendő első osztályos pedagógus látogatást tesz az óvodában, ahol tájékozódik az óvónőktől, ill. ismerkedik leendő tanítványaival. Szintén tavasszal a leendő első osztályos tanulók bemutató órán és játékos foglalkozáson vesznek részt iskolánkban. A szülők részletes tájékoztatása megtörténik az első évfolyam előtti tanév végén.

Egyéni beszélgetésekkel, bánásmóddal, példamutatással kialakítani a gyermekekben egymás elfogadásának képességét. Tantestületi értekezleteken és egyéb munkaközösségi megbeszéléseken folyamatosan értékelni, elemezni a nehezen beilleszkedő gyermekek helyzetét.

Egyénre szabott megbízatások rendszerének alkalmazása, melynek során minden érintett tanuló felfedezi azt az érdeklődési kört, tevékenységet, mely megkönnyíti beilleszkedését, lehetőséget ad számára az egyéni képességei bármilyen szintű kibontakoztatására.

Erősíteni az osztályközösségek összetartását, az egymás iránti felelősségvállalást.

Havi rendszerességgel elemzi a tantestület a tanulók fegyelmi helyzetét. A továbblépésről rendszeresen tájékoztatja az érintett tanulókat, ill. szükség esetén a törvény adta keretek között szüleiket.

2. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.

A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl „külsős”gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,

a tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,

képességfejlesztő játékok, eszközök,

számítógépek fejlesztő programokkal.

3. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

A tanulók személyiségjogainak védelme, a gyermek- és ifjúságvédelem alapvető feladatunk, melyet az intézmény minden dolgozójának szem előtt kell tartania. Ezzel összefüggésben a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátló vagy akadályozó állapot megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében való közreműködés iskolánk minden pedagógusának feladata. Különösen fontos feladat hárul e tekintetben az intézmény GYIV felelősére.

Az e területen adódó feladataink megoldása során iskolánk együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, ill. a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal, különös tekintettel a helyi önkormányzat gyermekjóléti szolgálatával.

A tanuló személyiségében, életminőségében bekövetkezett hirtelen változást azonnal jelezni kell az osztályfőnöknek, ill. a GYIV felelősnek. A negatív változás kiküszöböléséhez igényelni kell a szülők segítségét. Eredménytelenség esetén a megfelelő szakhatóságokhoz is fordulni kell segítségért.

A gyermek- és ifjúságvédelem kapcsán tett helyzetfelméréseknek, információknak, intézkedéseknek jól nyomon követhetőeknek kell lenniük, ill. írásban rögzítenie kell a GYIV felelősnek.

A gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenység fontos eleme az őszinte beszélgetés, a pedagógus tapintatos érdeklődése, a feltétlen diszkréció.

Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását kezdeményezi,

tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

meg kell keresni a problémák okait,

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

a felzárkóztató foglalkozások,

a tehetséggondozó foglalkozások,

az indulási hátrányok csökkentése,

a differenciált oktatás és képességfejlesztés,

a pályaválasztás segítése,

a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

a családi életre történő nevelés,

a napközis és a tanulószobai foglalkozások,

az iskolai étkezési lehetőségek,

az egészségügyi szűrővizsgálatok,

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),

a tanulók szociális helyzetének javítására törekvés (segély, természetbeni támogatás),

a szülőkkel való együttműködés,

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő színtereken és módokon történik:

a kis létszámú osztályok

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

a napközi otthon, a tanulószoba;

az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások;

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

a továbbtanulás irányítása, segítése.

4. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű tanulót képességeinek kibontakoztatásában. Célunk segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítását egyéni ütemű fejlődését, akik:

szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,

családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek,

családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek,

iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,

csonka családban felnövő gyermekek, (elvált szülők, árva, félárva gyerekek),

átmenetileg hátrányos helyzetűek

áttelepült, beköltözött (új) tanulók,

tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.

A fenti célok megvalósításához először fel kell mérnünk azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához.

A hátrányos helyzetű tanulók száma, a hátrány jellege évről évre változik (sőt változhat év közben is). A nyilvántartást a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős vezeti.

A nyilvántartás adatait felhasználva el kell készíteniük a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervét az adott tanévre.

A szociálisan hátrányos tanulók segítése minden pedagógus feladata, de különösen fontos szerepet kap a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnökök.

A program megvalósítását év közben az igazgató és az igazgatóhelyettes ellenőrzi. A tanév végén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős beszámol az éves munka eredményéről.

Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

a felzárkóztató, ill. tehetséggondozó órák és foglalkozások szervezése,

a napközi otthon,

a diákétkeztetés,

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,

a nevelők és a tanulók segítő, személyközpontú kapcsolatai,

a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése,

a családlátogatások,

a továbbtanulás irányítása, segítése

az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége,

az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott /jogszabály által meghatározott/ támogatások,

táborok és egyéb szabadidős tevékenységek szervezése

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket /felzárkóztatás az oktatásban, szociális hátrányok mérséklése, anyagi nehézségekből adódó hátrányok megelőzése - pályázatok, alapítványi segítség igénybevétele/.

Az iskola nevelői a felelősek azért, hogy biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.

Feladatok:

  • A tanév elején fel kell mérni a veszélyeztetett, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók névsorát, helyzetelemzés után /családlátogatás/, intézkedési tervet kell készítenie a gyermekvédelmi felelősnek, fel kell vennie a kapcsolatot az érintett szakemberekkel /családvédelmi szolgálat, védőnő stb./ Folyamatos kapcsolattartás lényeges a tanév során az érintett családokkal, szakemberekkel.
  • A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Az intézményekben az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezetet kell biztosítani.
  • Alapértéknek számít, hogy a pedagógusok úgy álljanak kapcsolatban a szolgáltatást igénybevevőkkel, hogy azok értékeit, személyiségét elfogadják, az emberi méltóságot tiszteletben tartják.

Felelősség:

  • Gyermek – és ifjúságvédelmi rendszer működtetése
  • A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, és a HHH gyermekek gondozása
  • Gyermekvédelemben érintett szakemberek képzése
  • Drog-prevenció, szenvedélybetegség megelőzése

Egészségügy:

  • Iskolaorvosi és védőnői szolgálat igénybevétele
  • Alkalmazottak munkaegészségügyi vizsgálatának megszervezése

Várható eredmények, indikátorok

  • A hátrányos helyzetű és leszakadó tanulók, alkalmazottak integrációja erősödik, e rétegek elfogadási szintje kedvezően változik, lemaradásuk csökken az oktatásban, felzárkózásuk fokozódik.

5.A TEHETSÉG, A KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSA

A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységformákkal kívánjuk megvalósítani:

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások,

egyéni foglalkozások,

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés,

iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.),

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése,

iskolai sportkör, szakkörök,

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

KÉPZÉSI SPECIALITÁSOK, IRÁNYOK

Az iskolahasználók igényei, a helyi adottságaink és feltételeink alapján 8. évfolyam végére a következő speciális felkészítéseket nyújtjuk a gyerekeknek:

Informatika oktatás

Tananyagának elsajátításához a kötelező számítástechnikai órákat, s ezek ismeretanyagára építve a tanórán kívüli foglalkozásokat vesszük igénybe /választható és egyéb órakeret terhére/.

Alapfokú úszásoktatás három úszásnemben (mell-, gyors- és hátúszás)

A kötelező tanórai időkeretet használjuk fel az ismeretek megszerzéséhez. Lehetőséget biztosítunk az egyéb órakeret terhére úszás szakkörön való részvételre.

Tanulásmódszertan oktatás

5-8. évfolyamon / a szabadon tervezhető illetve a választható órakeret terhére/ a mindenkori éves munkatervben rögzített prioritások figyelembe vételével tanulásmódszertan oktatásban részesítjük tanulóinkat. Ezeken az órákon a tanulás hogyanjának, technikájának a megismertetése a fő cél, melynek segítségével elősegítjük a diákok tanulási folyamatának hatékonyságát, nagyobb sikerélményhez juttatjuk őket, ezzel is fokozva tanulási kedvüket, eredményesebb előmenetelt biztosítva.

Az idegen nyelv oktatásáról

Egy idegen nyelv tanulása 4. évfolyamtól kötelező. Már 1. osztálytól lehetősége van a tanulónak, hogy a nem kötelező, válaszható órakeret terhére ismerkedjék az idegen nyelvvel.

A szabadon tervezhető órakeret terhére megemeltük az idegen nyelv heti kötelező órakeretét egy órával az 5. évfolyamtól kezdve.

TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

Iskolánkban a nevelő-oktató munka hatékonyságát az alábbi tanórán kívüli tevékenységek segítik:

Hagyományőrző tevékenységek

Fontos feladat az iskola névadójának, Szent-Györgyi Albert emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a Szent-Györgyi-hét keretén belül.

Minden tanév folyamán községi ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, iskolai ünnepséget karácsonykor illetve tanévnyitó alkalmával és a 8. osztályosok ballagásakor, tanévzárókor.

Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, anyák napján és a Nemzeti Összetartozás Napján.

Lehetőség esetén, nyertes pályázat után a 7. osztályosok részt vehessenek a „Határtalanul” kirándulásokon.

Napközi otthon, tanulószoba . Amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-negyedik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik.

Diákétkeztetés . A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosítunk. Az étkezési térítési díjakat az iskola által a házirendben meghatározott módon kell befizetni.

Diákönkormányzat . A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működhet.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások . Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

A tanulásmódszertan órák. Beleépítjük 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítését célzó foglalkozásokat magyar nyelv, magyar irodalom és matematika tantárgyakból. A 6. és 8. évfolyamon a matematikai kompetenciák, a magyar nyelvi és magyar irodalmi kompetenciák fejlesztését.

További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti egy-egy órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, illetve azok, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör biztosítja a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók . A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik.

Tanulmányi kirándulások . Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára tanulmányi kirándulásokat szervezhetnek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente osztálykirándulást szervezhetnek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Táborozások. A táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás . Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Múzeumpedagógia

 

A múzeumi órák és foglalkozások, a kiállítások anyagát és témáját feldolgozó tanórai és tanórán kívüli ismeretszerzést szolgáló fórumok.

Az órák felépítéséből és témaválasztásából adódóan a földrajz, biológia, történelem, környezetismeret, természetismeret, honismeret tárgyak tanmenetéhez kapcsolhatók, az iskolai órák anyagát kiegészítő, de önmagukban is feldolgozható ismereteket nyújtó foglalkozások.

A foglalkozások a gyöngyösi Mátra Múzeum épületeiben történnek. A foglalkozások célja, hogy a gyerekek játékos, vagy kutató munkával tanulhassanak. Minden osztály évente egy alkalommal vehet részt a foglalkozásokon.

Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az szülőnek költségekkel is jár – önkéntes. Ezen felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Alsó tagozat: (1.-4. évfolyam)

A környezetismeret órák tananyagát segíti, bemutatja állatok és növények élővilágát mesékre épülve, pl: Öreg néne őzikéje, interaktív játékok segítségével.

Felső tagozat: (5.-8. évolyam)

Külön foglalkozások kapcsolódnak a biológia, földrajz, történelem tantárgyakhoz.

Szabadidős foglalkozások . A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Iskolai, községi könyvtár . A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon kijelölt időpontban egyéni és csoportos formában látogatható iskolai és községi könyvtár segíti.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata . A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép,interaktív táblák stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

Hit- és vallásoktatás . Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson vagy az erkölcstanórán való részvétel a tanulók számára kötelező, a tanulók szüleikkel együtt eldönthetik, hogy a kettő közül mely tantárgyat választják.

A délutáni egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat az iskola nevelői a 7-8-9. órában – 13.50. óra és 15.30 óra között – szervezik meg. Ettől eltérni csak a szülő kérésére az igazgató beleegyezésével lehet.

Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak végérvényesen az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.

A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is – a házirendben előírt módon – igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT

A tanítás – tanulás folyamata

Intézményünkben az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás folyik, mely a mindenkori érvényes tantervi követelményrendszerhez igazodik. Az egyéni tempóban elsajátított elemi ismeretek képessé teszik tanulóinkat a továbbtanulásra.

A tananyag megtanítása során alkalmazzuk a differenciált foglalkoztatást. Nagymértékben törekszünk a cselekedtetve történő tananyag – feldolgozásra is, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. A tanár, aki ugyan rendelkezik a hagyományos pedagógia eszközeivel is, a tanulási folyamat szervezője, keretet ad a pedagógiai folyamatnak, inkább az alkotó légkör megteremtője, mintsem direkt irányító. A gyermek elsősorban saját aktív részvétele által szerzett tapasztalataiból tanul, s nem a tanár előadásaiból. A nevelő az elsajátítandó ismereteknek nem egyedüli, csupán egy bizonyos forrása.

Az 1-3. o.-ban az alapkészségek és képességek kialakításán túl a korosztálynak megfelelő tevékenységformákkal a gyermek saját személyiségének felismertetése, saját útjának a megtaláltatása a cél. A fogalmi /verbális / feldolgozásmód helyett igyekszünk a játékos átélésre, a minél több tapasztalatszerzésre módot adni az oktatás folyamatában.

A 4-5. o.-ban a tanulásmódszertani kérdések egyre inkább előtérbe kerülnek, s folytatódnak a további évfolyamokon is. Nagyon fontosnak tartjuk a „hogyan tanuljak?” kérdés egyénre szabott megválaszolását, az egyéni tanulási stratégiák megtalálásának elősegítését.

A 8. o. egyik fő feladata a továbbtanulásra való céltudatos felkészítés, mely már a 6‑7. o.-ban is elkezdődik.

A tanulás módja: elhatározott, szándékos tanulás. A diák legyen képes távlati célokért is erőfeszítést tenni.

A tanulók egyéni képességeinek minél teljesebb és magasabb szintű kibontakoztatását segíti elő a tanórai és tanórán kívüli differenciálásra való törekvés. Az igényekhez mérten több szakköri foglalkozáson is részt vehetnek a diákok.

A meghirdetett tanulmányi versenyeken a szaktanárok választása alapján, tehetséges tanulóinkat felkészítve részt veszünk. A felzárkóztatásra szorulókat pedig rendszeres korrepetálásokon igyekszünk segíteni a továbbhaladásban. Ezen tevékenységekre felhasználjuk a kötelező tanórai és a nem kötelező tanórán kívüli időkereteket.

Fontosnak tartjuk az önművelésre nevelést, a kreativitás fejlesztését, melyeket a minél nagyobb tanulási szabadság megadásával, valamint a rendelkezésre álló eszköztár /könyvtár, video, internet, interaktív táblák stb./ megismertetésével, használatának ösztönzésével próbáljuk elősegíteni.

Az egészséges életmódra nevelés egyik színtere a mindennapos testnevelés.

A nemzeti köznevelési törvény rendelkezései szerint az 1-8. évfolyamon az erkölcstan vagy hit-és erkölcstan tantárgy oktatása kötelező tanórai keretben történik. 1-4. osztályban a NAT Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlat műveltségi területének fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai az irányadók, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítik. Az 5-8. évfolyamon az erkölcstan tantárgyra az Ember és társadalom műveltségterület Erkölcstan, etika közműveltségi tartalmai érvényesek.

A tantestület tagjai az iskola céljainak megvalósítása, és saját szakmai igényük érdekében továbbképzéseken vesznek részt, ill. állandó tapasztalatcsere folyik.

Az otthoni / napközi, tanulószobai / felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása

Minden iskolahasználó szinte egyöntetűen fontosnak és szükségesnek tartja a házi feladatot. Kötelességtudatra, önálló munkavégzésre nevel, a tananyag elmélyítése miatt is jelentős, hozzátartozik a tanuláshoz. Differenciálásra is lehetőséget ad, az elvárások, a kötelező minimum szabja meg a házi feladat minőségét és mennyiségét.

A szaktanár élhet szabadságával, mikor a fentiek figyelembevételével eldönti, hogy a házi feladat ajánló vagy kötelező, számon kérhető jellegű legyen.

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás /készség- és képességfejlesztés/, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása

az első-negyedik évfolyamon a tanulók lehetőség szerint hétvégére /szombatra, vasárnapra/, valamint a tanítási szünetek idejére ne kapjanak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot

az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére lehetőség szerint – a szokásos /egyik óráról a másikra esedékes/ feladatokon túl – ne kapjanak sem szóbeli, sem írásbeli feladatot.

A tanórai és egyéb foglalkozásokat, ügyeletet délelőtt és délután egyenletesen szétosztva szervezzük meg 16 óráig. Ez a tanulásszervezés lehetővé teszi mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás sajátos tevékenységeit. Délelőtt a kötelező órákat tartjuk, délután a szakköröknek, testmozgásnak, választható és egyéb foglalkozásoknak, tanulószobai, napközis foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak adva teret, fokozatos átmenetet képezünk a szülői igényeket figyelembe véve az egész napos iskolához.

A nevelésről

Iskolánkban a nevelés folyamatát az egymással kapcsolatba kerülő személyek, illetve környezetük bonyolult egymásra hatásaként értelmezzük. Azt gondoljuk, hogy bizonyos helyzetekben bárkinek és bárminek lehet nevelő hatása, s hogy ez pozitív legyen, ahhoz elsősorban empatikus, megértő légkör kialakulása szükséges. Ennek érdekében szorgalmazzuk a minél több humánus, baráti, egymást tisztelő személyes kapcsolat kialakítását. E cél érdekében felhasználjuk a drámapedagógia módszereit mind tanórán ill. azon kívül is.

A megtartott iskolagyűlések is a közösség önmagára gyakorolt pozitív nevelő hatását célozzák.

Lényegesnek tartjuk stresszhatások csökkentését, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtését. Mindenki számára fontos igény, hogy az iskola a hétköznapokban hasznosítható készségeket, képességeket alakítson ki, fejlesszen. A nevelőtestület megállapodásra jutott a tekintetben, hogy mely képességeket kell fokozottan fejleszteni az oktató-nevelő munka során. Ennek fontossági sorrendje:

együttműködési készség, konfliktuskezelés

empátiakészség

magatartási normákkal való azonosulás

szervezőkészség, kommunikációs képesség

vitakészség

versengés

problémamegoldó gondolkodás, alkalmazkodó készség.

A nevelés kapcsán felmerülő fegyelem kérdésében kitűzött célunk egy mindenki által elsajátított alapvető neveltségi szint elérése, ezentúl az önfegyelem minél magasabb szintű fejlesztése. A fegyelmezéssel kapcsolatos problémák megoldásánál a személyes elbeszélgetés fontosságát, és a konkrét, elérhető célok és feladatok megfogalmazását, illetve azok következetes betartását hangsúlyozzuk. Fokozottan szeretnénk támaszkodni a gyermekek egymásra gyakorolt pozitív nevelő hatására. A nehezen kezelhető tanulók számára fontosnak tartjuk a csoporton belüli önismeret- és személyiségfejlesztést. Előnyben részesítjük a pozitívumok hangsúlyozását, a pozitív megerősítés elvének alkalmazását.

Alapvető neveltségi szint a képzési szakaszok végén

Tantestületünk kidolgozta azon követelményrendszert, amelynek elérését az alapvető neveltségi szint megvalósítása érdekében szükségesnek tart.

Törekszünk arra, hogy a kívánatosnak vélt személyiségjegyek minél teljesebben beépüljenek tanítványaink egyéniségébe, de tisztában vagyunk azzal, hogy minden tanulóval kapcsolatban nem lehet 100%-os elvárásunk a nevelés terén.

Az itt megfogalmazott kritériumok törekvés jellegűek, s akkor érezzük eredményesnek a neveltségi szint alakulását, ha intézményünk egészét áthatják az alább felsorolt követelmények. Az elvárások koncentrikusan épülnek egymásra a különböző képzési szakaszokban. Így a 4. évfolyam végére fő cél, hogy a társadalom által fontosnak vélt magatartási normák, viselkedési formáka begyakorolt helyzetekben, a gyerekek közvetlen környezetében kielégítően működjenek. A 8. évfolyam végére már követelmény, hogy ezek a normák tudatossá váljanak, a tágabb társadalmi környezetben is funkcionáljanak, beépüljenek a személyiség egészébe. A 4-5. osztályitt is az átmenetet képezi ösztönösség és tudatosság között.

Elérendő neveltségi szint a 3. évfolyam végére:

Tudjanak a napszaknak megfelelően illedelmesen köszönni.

Ne okozzon nehézséget a bemutatkozás /születési adatok, szülők neve, foglalkozása, cím, stb./

Ügyeljenek a megfelelő megszólításokra, tudják alkalmazni a tegezést, magázást.

Ismerjék az írásbeli érintkezésekre vonatkozó illemszabályokat.

A közlekedéssel kapcsolatos elméleti ismereteiket alkalmazzák a gyakorlatban /gyalogos közlekedés, utazás buszon, vonaton/.

Alkalmazzák a telefonálás általános szabályait.

Szokják meg az iskolai társas együttélés szabályait /viselkedés a tanórán, szünetekben, udvariasság, tapintat/.

Az elsajátított szabályokat alkalmazzák iskolán kívül a családban is /szülők, nagyszülők tisztelete, kommunikáció a testvérek között/.

Türelmes, empatikus magatartás csíráinak kialakítása. A tanulók kövessék figyelemmel a tanári példamutatást a konfliktuskezelési eljárásokra.

Törekedjenek az egymás iránti tiszteletre. Kerüljék a trágár kifejezéseket, egymás megalázását.

Megfelelően, kulturáltan étkezzenek.

Figyeljenek a tiszta, ápolt, jó megjelenésre, legyenek igényesek a tisztaságra, rendre a környezetükben.

Alkalmazzák a szabadidős tevékenységekre vonatkozó illemszabályokat /viselkedés könyvtárban, sport- és közösségi játékokban, túrán, színházlátogatáskor stb./

Formálódjon az önismereti játékok hatására egy reális énkép.


Elérendő neveltségi szint az 5. évfolyam végére:

Ügyeljenek az illedelmes köszönés közben a metakommunikációra is /hangerő, tekintet, távolság/.

Legyenek képesek empatikusan /életkori sajátosságok alapján/ társaikhoz és a felnőttekhez fordulni.

Tartsák be az iskolai társas együttélés szabályait /viselkedés a tanórán, a tanórán kívül, udvariasság, tapintat, stb./.

Az elsajátított szabályokat alkalmazzák iskolán kívül a családban is /szülők, nagyszülők tisztelete, kommunikáció a testvérek között/.

A tanulók kövessék figyelemmel a tanári példamutatást az együttműködő, konfliktuskezelési technikákra. A diákok kommunikációs próbálkozása az eredményes, tapintatos problémamegoldásra.

Az étkezés illemszabályait minden körülmény között könnyedén alkalmazzák.

Igényeljék a tisztaságot és a rendet környezetükben, az ápolt, jó megjelenést.

Törekedjenek pontosságra.

Legyen szilárd állásfoglalásuk bizonyos / erkölcsi kérdésekben lopás, hazugság, stb./

Minden gyermek tudja önmagáról, hogy mely feladatokkal képes megbirkózni, miben igényel segítséget /önismeret, önértékelés/. Tudjon összefüggően beszélni saját magáról.

Az 5. osztály végére az életkori sajátosságoknak megfelelő önfegyelem és munkafegyelemmel bírjanak.

Elérendő neveltségi szint a 8. évfolyam végére

Legyen evidens számukra az iskolai társas együttélés szabályainak megtartása. /tanórai, tanórán kívüli udvariasság, tapintat, pozitív odafordulás, értékek keresése, empátia, stb./.

Az elsajátított szabályokat alkalmazzák iskolán kívül a családban is /szülők, nagyszülők tisztelete, kommunikáció a testvérek között/.

Törekedjenek az egymás iránti tiszteletre. Kerüljék a trágár kifejezéseket, egymás megalázását.

Váratlan eseményeket is udvariasan, tapintatosan, tudatosan kezeljenek.

Épüljenek be a konszenzusos problémamegoldó technikák a személyiségbe.

Ügyeljenek a tiszta, ápolt megjelenésre, s legyen ennek az alapja serdülőkori, higiénés felvilágosítás.

A rend, a tisztaság, a pontosság váljon a magatartásba beépült automatizmussá.

Erkölcsi kérdésekben alakuljon ki szilárd állásfoglalásuk /hazugság, lopás, stb./

Védjék az egészségüket /pl. ne dohányozzanak, ne fogyasszanak szeszesitalt, kábítószert stb./!

Megjelenésüknek ne legyen a legfontosabb, legfeltűnőbb eleme a ruházatuk. Alkalomhoz, környezethez, időjáráshoz illően öltözködjenek. Ugyanakkor váljon demokratikusan elfogadottá az egyéni ízlés, az esztétikai ízlésbeli normák tudatosításával.

A nemek közötti kapcsolattartás alapelveinek tisztázása legyen a viselkedéskultúra fontos eleme.

Jelenjenek meg az önművelés igényeinek csírái.

Rendelkezzenek minél nagyobb mértékű önismerettel,reális önértékeléssel, amely képességeik, készségeik felismerését lehetővé teszi, s elősegíti a pályaválasztást, s a „kinti” életben való boldogulást.


A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI

A pedagógusok alapvető feladatai

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás.

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon.

Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.

A helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása a nevelő által tanított tanulók körében.

A tehetséges tanulók gondozása.

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.

Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése.

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása.

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).

Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi gálaműsor, farsangi karnevál, sportnap stb.).

Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.

Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony.

A munkaköri kötelességek teljesítése.

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az reggeli, óraközi szünetekben, ebédügyeleteken stb.

Pontos adminisztrációs munka, munkaidő-nyilvántartás vezetése. A formai követelmények, a határidők betartása.

Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében.

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés.

Továbbképzéseken való részvétel.

A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

Az iskolai munka feltételeinek javítása.

Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).

Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a tantestület életében.

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.

Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.

Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényein.

Az iskola képviselete.

Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

Aktív részvétel a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

A vezetői feladatok ellátása.

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.

A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal.

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI

 

Az osztályfőnök feladatai

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diákönkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadóórákat szervez.

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályában tanítók véleményének kikérésével.

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

Tájékoztatja a nevelőtestületet a félévi és tanév végi értekezleten az osztályközösség fejlődéséről.

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése

A tanév elején összeállított munkaterv

Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.

Az osztály diákközösségének vezetői (ha van).

Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán.

Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról:

Tanulók száma, ebből leány

Állami nevelt (gondozott)

Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

Sajátos nevelési igényű tanuló

Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló

Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanuló

Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók

Más településről bejáró tanuló

Nem magyar állampolgár

Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról:

Tanulók száma

Osztályozott tanulók száma és aránya

Osztályozatlan tanulók száma és aránya

Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

Az osztály tanulmányi átlaga

Kitűnő tanulók száma és aránya

Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya

A bukások száma tantárgyanként

A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői

A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)

Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján

A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya

A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya

A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya

Továbbtanulás iskolatípusok szerint

Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya

Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya

Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya

Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén:

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).

Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).

A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).

Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.

Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).

A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).

A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:

Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?

Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?

A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

Az osztályfőnöki órák témái:

Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin

A házirend szabályainak megbeszélése.

Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.

Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.

Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása, ha kezdeményezik a tanulók.

Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.

Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.

A kerékpáros közlekedés szabályai.

Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák

Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.

Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.

Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.

Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.

Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.

Megemlékezés az aradi vértanúk napjáról, a Nemzeti Összetartozás Napjáról.

Megemlékezés az iskola névadójáról.

Édesanyák ünneplése.

Osztálykirándulás előkészítése.

Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként:

5. évfolyam

Tananyag: Tanuljunk tanulni, ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban.

Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok.

Tananyag: Személyiségünk, önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély.

Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása.

Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségesen? Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról.

Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései.

Tananyag: Tudni illik. Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand.

Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése.

Tananyag: Családi élet. Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek).

Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása.

Tananyag: Közlekedés. Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek.

Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magatartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait!

6.évfolyam

Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás. Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás.

Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket!

Tananyag: Személyiségünk. Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink.

Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában!

Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom.

Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit.

Tananyag: Tudni illik. Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság.

Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete.

Tananyag: Családi élet. Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban.

Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele!

Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi).

Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit!

7.évfolyam

Tananyag: Test és lélek. Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása.

Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról!

Tananyag: Személyiségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések.

Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában!

Tananyag: Pályaorientáció. Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb.

Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

Tananyag: Közlekedés. A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása.

Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal!

Tananyag: Tudni illik. Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem.

Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása.

8.évfolyam

Tananyag: Személyiségünk. Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői.

Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit!

Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka.

Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét.

Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok. A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása.

Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

Tananyag: Családi élet. Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés.

Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni!

Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően:

A tanulást is tanulni kell

Tanulást segítő tevékenységek

Egészséges életrend

A helyes napirend kialakítása

A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége

Ünnep a családban

Az ünnepek szerepe az emberek életében

Ismerem-e önmagam?

A megismerés forrásai

Baráti kapcsolatok

Részvétel a házi munkában

A nyári szünidő tervezése

A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás

Fiúk és lányok barátsága

A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság

Igazmondás, hazugság

A serdülők biológiai és higiéniai problémái

Fejlesztő játékok tanulása

Tudni illik, hogy mi illik

Illemtan a gyakorlatban

Lakásunk kultúrája

Pályaválasztásra készülünk

Önállóság a tanulásban

Konfliktusok az osztályban

Igaz barátok az osztályban

A kulturált magatartás szabályai

Viselkedés ünnepi alkalmakkor

Bírálat, önbírálat

A család funkciói

Konfliktus a családban

Fizikai és szellemi munka

A pénz szerepe életünkben

Ápolt, divatos megjelenés

Hogyan rendezném be otthonomat?

A vendéglátás illemtana

A határainkon túl élő magyarság

Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban

Az étkezési kultúra

Az iskolaválasztás gondja

A család pályaválasztási elképzelései

Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában

Törekvés a harmonikus életre

Jövőnkre készülünk

Harcban önmagunkkal

Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban

Ügyintézés a mindennapokban

Barátság, szerelem, szexualitás

Házasság és család, a felbomló család

Hétköznapok és ünnepek a családban

Korunk jellemző betegségei

A fiatalkori bűnözés

A hivatalos helyen való viselkedés illemtana

Különféle tanulási módszerek

A jó időbeosztás, a helyes napirend

Közösségfejlesztő játékok

A kulturált viselkedés alapjai, illem

Ismerős, haver, barát

Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása

Árulkodás, becsület, "betyárbecsület"

Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség

Közlekedési szabályok, utazási illemtan

Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése

Megjelenés, öltözködés

A sport szerepe az egészséges fejlődésben

Helyem a családban, szüleink tisztelete

Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás

Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása)

Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye

A televízió műsorok, a videófilmek helyes megválasztása

Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége

Iskolai hagyományok megismerés

Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek

Szerelem és házasság

Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink.

Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése

Családi hagyományok, ünnepek

A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia

Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen

A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése

Megélhetés, gazdálkodás, jólét

Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága

Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink

Helyünk Európában

Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások

Az információszerzés lehetőségei

Családi munkamegosztás, segítés otthon

A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás

Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.)

Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása

Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

AZ ÉRTÉKELÉSRŐL

Értékelési alapelveink a következők:

követelményrendszerünk nyilvánosságra hozatala terv szerint történjen; az értékelés legyen személyre szóló;

igazságos /az értékelt által reálisnak érzett/;

kiszámítható /előzetesen lefektetett formák, idő, mód, stb. szerint/;

domináljon a pozitívumok hangsúlyozása;

az értékelt személyiségét tiszteletben tartó /nem megalázó/.

Fő cél minden résztvevő felé a reális, előremutató önértékelés kialakítása. Az értékelési alapelveket figyelembe véve az intézmény egészének működését befolyásoló dolgokban bárki bárki számára visszajelzéssel élhet, a visszajelzés formáját a partnerek döntik el. Célunk, hogy az iskola minden polgára minél pontosabb képet kapjon teljesítményéről úgy, hogy közben önbecsülése is növekedjék.

Az értékelés szintjei

A tanuló tevékenységét értékeli:

önmaga

tanár

tanulóközösség.

A tanár tevékenységét értékeli:

önmaga

tantestület

igazgató és helyettese

a rendelkezések előírása szerinti szakmai minősítés

a diákok, ha a tanár igényli.

A technikai dolgozó tevékenységét értékeli:

önmaga

munkáltatója

az igazgató és helyettese.

Az intézmény ellenőrzése:

belső, tantestületi értékelés

külső, szakemberek igénybevétele.

Mit értékelünk?

Az elvégzett szakmai munka minőségét, mennyiségét, a társas együttélés alapvető szabályainak betartását.


Mikor értékeljünk?

Az intézmény belső értékelése folyamatos /éves munkaterv szerint/, a külső visszajelzésre, ellenőrzésre a fenntartó, működtető és szakértői által kerül sor.

A diákok tanulmányi munkájának értékelése a NAT, ill. a helyi tanterv követelményrendszeréhez igazodjon.

Következő évfolyamra akkor juthatnak diákjaink, ha az adott év helyi tantervében lefektetett minimumkövetelményeit elérik. A helyi tantervben minden évfolyam követelményrendszerében megtalálhatók a fejlesztés várt eredményei, s ebben dőlt betűtípussal jelöltük a magasabb évfolyamra lépés feltételeit. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket szakemberrel megvizsgáltatjuk. Elsőben legalább negyedévente szöveges értékelést ad a tanár.

Az egzaktan mérhető tantárgyak esetében célszerű a teljesítmény %-os kimutatása is.

A tantestület szerint a szóbeli és az írásbeli értékelés egyensúlya kívánatos. A diák munkáját naponta, hetente értékeljük, a tudásszintet egy-egy anyagrész után, a továbbhaladás lehetőségét félévente, ill. tanév végén.

Mivel a tanár feladata a széleskörű differenciálás, a diák joga, hogy egyéni tempóban haladhasson a tanulással, s mindehhez társul a kedvező létszámadottság intézményünkben, ezért csak nagyon szélsőséges esetben tudjuk elképzelni, hogy egy tanulót „bukottnak” minősítsünk. Igyekszünk követni a „megtanítás stratégiáját”.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

2-8. évfolyamon

A 2-8. évfolyamokon valamennyi tanulónk csak akkor léphet magasabb évfolyamra, ha a kerettanterv „A továbbhaladás feltételei” c. fejezeteiben dőlt betűtípussal szedett magasabb évfolyamra lépés feltételeiként meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

A követelmények teljesítését nevelőink a tanulók évközbeni tanulmányi munkája (érdemjegyei) alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszerveznie a tanulónak a továbbhaladáshoz, kivéve akkor, ha a szakértői bizottság véleménye alapján egyéni továbbhaladásra biztosított lehetőséget a tanuló adottsága, fejlettsége miatt.

Amennyiben a tanuló 2-8. évfolyamon tanév végén elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónap 20-31-ig terjedő időszakban (előzetes értesítés alapján) javítóvizsgát tehet.

A 2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell
tennie ha:

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét. (250 órát meghaladó hiányzás esetén csak akkor tagadható meg az osztályozó vizsga lehetősége, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztásokét és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségeinek).

Amennyiben a tanuló a 2-8. évfolyamon egy adott tantárgyból a tanítási óra éves számából 30%-ot meghaladóan mulasztott, az adott tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni.

Magántanuló

Iskolánk csak kivételes, nagyon indokolt, jogszabályban előírt esetekben engedélyezi a magántanulói státuszt. Magántanuló esetében a 2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamra történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak a következő tantárgyakból kell osztályozó vizsgát tennie:

4. évfolyamon: magyar nyelv

magyar irodalom

matematika

környezetismeret

5-6. évfolyamon: magyar nyelv

magyar irodalom

matematika

idegen nyelv

természetismeret

történelem

7-8. évfolyamon: magyar nyelv

magyar irodalom

idegen nyelv

matematika

történelem

fizika

kémia

biológia

földrajz

1. évfolyam

Az első évfolyamon a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni. Kivételt képez, ha a pedagógia szakszolgálat a szülővel egyeztetve évfolyamismétlést javasol. Ebben az esetben a tanuló munkája előkészítő jellegűnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytatja.

Azt az első évfolyamos tanulót, aki szakvéleményben foglaltaknak megfelelően előkészítő évfolyamosnak minősül, a tanév végén nem kell minősíteni, a következő tanévben megismétli az első évfolyamot.

Sajátos nevelési igényű tanulók

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátása a többségi tanterv alapján folyik, így a továbbhaladás (magasabb évfolyamra lépés) feltétele megegyezik a fent leírtakkal.

Amennyiben a szakértői vélemény javaslatot tartalmaz valamely tantárgy minősítés alóli felmentésére, úgy annak alapján az igazgatói határozat értelmében a tanuló mentesül az adott tantárgy minősítése alól. Amennyiben a szülő írásban kéri a szakértői véleményben megfogalmazott differenciált értékelés vagy a minősítés alóli felmentés figyelmen kívül hagyását, úgy ennek a kérésnek eleget téve értékeljük a tanulót.

A sajátos nevelési igényű tanulóknál figyelembe vesszük a szakértői szakvéleményben megfogalmazott differenciált értékelési és a minősítés alóli felmentési javaslatokat.

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

az 1-4. évfolyamon félévkor és az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek (félévi és év végi felmérés);

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik;

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit

átfogó témazáró dolgozatot írnak.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái

Az otthoni felkészülés szóbeli, írásbeli feladatok

formák

elvek

korlátok

ellenőrzés

értékelés

Szóbeli feladatok:

  • Versek
  • Versrészletek
  • Idézetek
  • Szabályok
  • Memoriterek
  • Tanórai tananyag

Korosztályi sajátosságokat figyelembe véve kell meghatározni a megtanulandó szövegmennyiséget. A mennyiség nem lehet fegyelmező, vagy büntetőeszköz

Alsó tagozaton hétvégére nem adható fel.

Felső tagozaton figyelemmel kell lenni a hét- végére, munkaszüneti-, és pihenő napokra.

A megadott határidőben, tanórán kikérdezve

Az előzetesen meghatározottak alapján szóban, szövegesen és számjeggyel is.

Írásbeli feladatok

  • Gyakorló feladatok
  • Házi dolgozatok
  • Otthoni rajzok
  • Gyűjtőmunka

Korosztályhoz illeszkedő mennyiségben, a tanulók képességeit figyelembe véve kell meghatározni. Nem lehet büntetés a feladat mennyisége.

Hétvégére csak javaslatként lehet feladni gyakorló feladatokat.

Az elkészítés határidejének napján az adott tanórán

frontálisan, egyénileg , beszedve a munkát

tartalmi ellenőrzés.

Az előzetes meghatározás alapján szóban, szövegesen, és számjeggyel is.

Előadás , kiselőadás, bemutató készítése

A tanulói képességekhez igazodva, előre kijelölt témában.

A témában kiemelkedő tudású tanulókkal elvégeztethető.

A bemutatás napján.

Tartalmi ellenőrzés.

A pozitív oldal kiemelésével, szóban, számjeggyel értékelhető.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelésminősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

Az első évfolyamon minden tantárgy esetében év közben, félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul.

A 2. osztályban második félévben és év végén, 3-8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból (választhatót is) évközben, félévkor és év végén érdemjegyekkel, osztályzatokkal minősítjük. Nem osztályozott tantárgy: osztályfőnöki.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Nkt. 54. § (2)–(3) bekezdésének megfelelően történik. Az iskola a tanügyi dokumentumaiban az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja.

Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

TeljesítményÉrdemjegy Szöveges minősítés

0 - 29 %: elégtelen (1) nem felelt meg

30 - 49 %: elégséges (2) megfelelt

50 - 74 %: közepes (3)

75 - 89 %: jó (4) jól megfelelt

90-100 %: jeles (5 ) kiválóan megfelelt

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.
A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.
A magatartás havonkénti érdemjegyét az osztályfőnök dönti el az osztályban tanító nevelők értékelését figyelembe véve, azzal a megkötéssel, hogy a vitás eseteket meg kell beszélniük.
Ha egy pedagógus 3 jeggyel rosszabbat adott a hónap során, mint a legjobb érdemjegy, akkor a havi érdemjegy 2-vel, ha legalább egy pedagógus 2 érdemjeggyel rosszabbat adott a hónap során, mint a legjobb érdemjegy, akkor a havi érdemjegy 1-gyel rosszabb lehet.
A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.
A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja;

tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

kötelességtudó, feladatait teljesíti;

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

tisztelettudó;

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

Jó (4) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja;

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon viselkedése általában kifogástalan;

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki:

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

feladatait nem minden esetben teljesíti;

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

igazolatlanul mulasztott;

osztályfőnöki intője van.

Rossz (2) az a tanuló, aki:

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A tanulók szorgalmának értékelésénél, minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi;

munkavégzése pontos, megbízható;

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

taneszközei tiszták, rendesek és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, nem minden esetben nyújt egyenletes tanulmányi teljesítményt;

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

a tanórákon többnyire aktív;

többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek:

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

feladatait többnyire nem végzi el;

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

Azt a tanulót, aki képességihez mérten:

példamutató magatartást tanúsít, vagy

folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy

az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy

bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Azt a tanulót, aki:

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy

a házirend előírásait megszegi, vagy

igazolatlanul mulaszt, vagy

bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.


ISKOLAHASZNÁLÓK, VISZONYRENDSZEREK, KÜLSŐ ÉS BELSŐ KAPCSOLATOK

Tanulói részvétel az iskolai közéletben

Amennyiben a tanulók diákönkormányzat létrehozását kezdeményezik, akkor iskolai diákönkormányzat legkevesebb havi egy alkalommal ülésezik, ill. félévente iskolai gyűlést tartanak. A diákönkormányzatba minden osztály küldhet képviselőket. A problémák megvitatásának első szintje az osztályközösség, következő szintje a diáktanács, s már rendszerezve kerülnek a megoldásra váró feladatok az iskolagyűlés elé. A diákönkormányzatot segítő tanár a gyűléseken felvetődött ötleteket, kezdeményezéseket, panaszokat a megfelelő magasabb fórumok felé irányítja /iskolatanács, tantestületi értekezlet, iskolaszék stb./. Segítséget nyújtunk a diákönkormányzatnak, hogy minél szervezettebben és tervszerűbben működjék, a tanulók ismerjék jogaikat, s tudjanak azokkal élni.

Miben dönthetnek az iskola diákjai? Megoldást találhatnak bármely, az iskolatanács elé vitt problémára. Nyitottnak kell mutatkoznia a testületnek minden diáktól érkező kezdeményezésre /szabadidő hasznos eltöltése, őket érdeklő témák/. Bizonyos alapelvek betartásával /esztétikum stb./ szabadon alakíthatják tárgyi környezetüket.

Milyen visszajelzésekkel élhetnek?

Ha a tanár igényli, akkor napi, heti rendszerességgel is kérhet visszajelzést órájáról, pedagógiai munkájáról a tanulóktól.

Szülői részvétel az iskolai közéletben

Mint nyitott szervezet alapvető érdekünk, hogy a szülői elvárásokat maximálisan figyelembe vegyük, s lehetőségeinkhez mérten megfeleljük azoknak. Több okból is fontos ez. Egyrészt a szülő, mint a szolgáltatás megrendelője van jelen a folyamatban, nagymértékben függ tőle az iskola léte. Másrészt a gyermekek személyiségének hatékony fejlesztése csak a családokkal közösen képzelhető el.

Kívánatos lenne a szülőkkel kialakított együttműködő, őszinte légkör, kölcsönösen támogató harmonikus kapcsolat, melyben a szülő és a tanár rendszeresen érdeklődik a gyermek felől, s közösen keresik a hatékonyan működő nevelési módszereket. Ebben az együttműködő kapcsolatban a szülőnek lehetősége van arra, hogy a különböző fórumokon /szülői értekezlet, SZMK / felelősségteljesen gyakorolja véleményezési és javaslattevő jogát. A szülőnek jogában áll nevelési ügyekben segítséget kérni a tanártól. A nevelő minden esetben álljon a szülő rendelkezésére /szaktanácsok, szakirodalom, tréningek szervezése stb./

A szülőnek lehetősége van a közvetlen információcserére, ennek fórumai:

szülői értekezlet,

fogadóóra,

családlátogatások,

közös rendezvények stb.

Mindig az aktuális éves munkaterv szabja meg a rendszerét, gyakoriságát. Alapvető szükségletünk az információtorzulás elkerülése végett, hogy a hiteles információkat nyilvánossá és hozzáférhetővé tegyük a szülők számára. Ennek színterei a fent említett fórumok. Lényeges, hogy a felmerülő problémákat mindig az adott pedagógus és a szülő tárgyalja meg.

Mivel tapasztalataink szerint a szülők a személyes kapcsolatokban nyílnak meg, ezért ezeket tartjuk fontosnak, ők ezt igénylik, mi ezt szorgalmazzuk. Szülő, diák és tanár egyaránt kezdeményezheti a kapcsolatfelvételt.

Kapcsolatok más intézményekkel

Az iskola oktatási feladatainak, a tanulók egészségügyi - szociális ellátása, továbbtanulás és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért, felügyeletéért az igazgató a felelős. A kapcsolattartás formáit az alábbiakban összegeztük.

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor út 32.

az intézmény működtetőjével: Visonta Község Önkormányzata 3271 Visonta,

Hősök tere 3.

a megyei pedagógiai intézettel: Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézmény

a Pedagógiai Szakszolgálattal

Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:

a visontai, pálosvörösmarti községi óvodával

a Kisherceg Alapítvánnyal, Visonta

a községi művelődési házzal

a községben működő civil szervezetekkel

az egyházakkal

A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a helyi védőnővel, a háziorvossal és a fogászattal. Az ő segítségükkel szervezi a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését, vizsgálatát.

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató és az igazgatóhelyettes a felelős.

A közbiztonság megteremtése és megőrzése valamint a prevenciók érdekében folyamatos kapcsolatot tart fenn az iskola a körzeti megbízottal illetve a rendőrség illetékeseivel.

A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal. Ennek elsődleges fórumai az osztályfőnöki órák, a diákönkormányzati ülések, valamint az iskolagyűlések.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnök és a diákönkormányzat felelős vezetője tájékoztatja:

az igazgató az SZMK értekezletein,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein,

a tanulókat a DÖK megbeszélésein, iskolagyűlésen a diákönkormányzatot vezető tanár.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

Családlátogatás

A szülővel történő előzetes egyeztetés alapján valósuljon meg. Az egyeztetés nélküli családlátogatást csak kivételes és indokolt esetben fogadjuk el.

Feladata:

a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

Szülői értekezlet

A tanév során minden évfolyamon kétszer (az első és a második félév elején) kötelező szülői értekezletet összehívni, ezen kívül szükség szerint bármikor tartható.

Feladata:

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

a szülők tájékoztatása:

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

az országos és a helyi közoktatás alakulásáról, változásairól,

a helyi tanterv követelményeiről,

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

a tanuló tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése, azok megbeszélése.

Fogadóóra

Az iskolai munkaterv szerint tartandó

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni előmenetelének megbeszélése, fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

Nyílt tanítási nap

Az iskolai munkaterv szerint tartandó

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

Írásbeli tájékoztató

Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével vagy az intézményi tanáccsal.

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a helyi pedagógiai programunkban, valamint az iskolai munkatervben tervezett rendezvényeinken (iskolai ünnepségek, sport és egyéb szabadidős foglalkozások) minél többen, és ahol indokolt, tevékenyen vegyenek rész a szülők.

Iskolánk szellemiségéből fakadóan, a pedagógusoknak kiemelt feladata, hogy a szülőkkel élő, működő és hatékony kapcsolatot alakítsanak ki. A tanulók eredményesebb oktatása és nevelése érdekében, felmerült igény estén, a fentebb említett lehetőségeken túl is a szülők rendelkezésére álljanak.

Az iskola egyéb szolgáltatásai

A tanórán kívüli tanulói foglalkozások közül térítésmentesen a sportköri foglalkozások, szakkörök, napközis, tanulószobai ellátás, ill. reggeli ügyelet, tanulókíséret az iskolabuszon.

Tandíjas a „külsősök” által szervezett szakkörök, csoportok működtetése, ha van ilyen. Térítési díjas a diákétkeztetés.


A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI

Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:

osztályozó vizsga

pótló vizsga

javítóvizsga.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha:

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel:

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve a szaktanárok állapítják meg.

A magasabb évfolyamba lépés feltételeit a helyi tanterv fejlesztés várt eredményeinek dőlt betűtípussal szedett követelményei tartalmazzák.


A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

VIZSGA

ALSÓ TAGOZAT

Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Erkölcstan

 

SZÓBELI

 

Környezetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Ének-zene

 

SZÓBELI

GYAKORLATI

Vizuális kultúra

   

GYAKORLATI

Életvitel és gyakorlat

   

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

   

GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT

Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Idegen nyelvek

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Erkölcstan

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Történelem

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Természetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Fizika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Kémia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Biológia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Földrajz

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Ének-zene

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

Vizuális kultúra

   

GYAKORLATI

Informatika

 

SZÓBELI

GYAKORLATI

Technika, életvitel és gyakorlat

   

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

   

GYAKORLATI


MINDENNAPI TESTEDZÉS PROGRAMJA

A Nemzeti köznevelésről szóló törvény 2011. évi CXC. tv 27. §-ának eleget téve intézményünkben az alábbiak szerint szervezzük meg a mindennapos testnevelést:

A 2013/14-es tanévtől heti öt testnevelés órát, napi 1 testnevelés órát iktattunk be az 1., 2, és az 5., 6. évfolyamon tanulóknak.

A következő tanévektől felmenő rendszerben órarendi órákba beiktatva kívánjuk megoldani a mindennapos testnevelést.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

A Dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett Hungarofit – Mini hungarofit módszerrel évente két alkalommal, ősszel és tavasszal mérjük és minősítjük a tanulók fizikai állapotát.

1. osztályban 2.-8. osztályban

· testmagasság mérése testmagasság mérése

· testsúly mérése testsúly mérése

· aeorob állóképesség mérése (Cooper-tesz aeorob állóképesség mérése (Cooper-tesz)

· izomerő mérése izomerő mérése

· dinamikus ugróerő dinamikus ugróerő

(helyből távolugrás) (helyből távolugrás)

· dinamikus erő-állóképesség dinamikus erő-állóképesség

(hanyattfekvésből felülés) (hanyattfekvésből felülés)

· hátizmok erő-állóképessége hátizmok erő-állóképessége

hasonfekvésből törzsemelés hasonfekvésből törzsemelés

vállövi- és karizmok erő-állóképessége

mellső fekvőtámaszban

A mért eredményeket osztályonkénti összesített adatlapon rögzítjük. Ezeket az intézményben iktatjuk, ill. egy-egy példányt eljuttatunk az iskolaorvos részére.

A mért eredményekből általános következtetéseket tartalmazó jelentés készül, mely alapja lehet a fejlődés elősegítésének.

A testnevelés tananyaghoz kapcsolódva további felméréseket is végzünk a tanév folyamán:

  • 30-60 m futás
  • kislabdahajítás
  • távolugrás
  • magasugrás
  • kötélmászás
  • úszás

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusáig) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen, kölcsönzés útján használhatják.

Fontos elvnek tekintjük, hogy a tankönyv tartalma a lehető legnagyobb mértékben egyezzen a tanterv tartalmával. Mindemellett segítse elő az általunk alapvető pedagógiai célként kitűzött aktivitásra motiváló, cselekedtető oktatást, ill. a differenciált tanulás-szervezést.

Csak olyan tankönyvet, tanulmányi segédletet, taneszközt alkalmazunk, mely biztosítja az ismeretek objektív, tárgyilagos átadását, és nem akadályozza a többoldalú ismeretszerzést.

A tankönyv, tanulmányi segédlet, a tanuló számára kötelező taneszköz kiválasztásánál – ha a választott taneszköz nem veszélyezteti a követelmények teljesítését – a tanuló számára olcsóbb megoldást alkalmazzuk.

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK
FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI

Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt

a szülő személyi igazolványát;

az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;

a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét;

nyilatkozatot a szülői felügyeleti jogról.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

kérelmet az iskolába történő felvételről;

a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt;

a szülő személyi igazolványát;

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot;

nyilatkozatot a szülői felügyeleti jogról.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével, az iskolába felvehető maximális tanulói létszám alapján az iskola igazgatója dönt.

Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza.


II. HELYI TANTERV

A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI, HELYI TANTERVI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE

Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen

a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,

illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre.

Ezért 2013. szeptember 1-jétől:

az első, az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;

míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezni nevelő-oktató munkát.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze:

TANÉV

   

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

 

2013-

2014

2013

2007

2007

2007

2013

2007

2007

2007

 

2014-

2015

2013

2013

2007

2007

2013

2013

2007

2007

 

2015-

2016

2013

2013

2013

2007

2013

2013

2013

2007

 

2016-

2017

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

 

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik:

2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.

2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

ALKALMAZOTT TANTERVEK ÉS ÓRASZÁMOK

Iskolaszerkezet

Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola, integrált oktatás keretében oktatjuk - a megfelelő szakértői vélemény segítségével - a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényekkel rendelkező tanulókat.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka szakaszai:

Alsó tagozat: 1-4. évfolyam

Felső tagozat: 5-8. évfolyam

Tantárgyi struktúra és óraszámok

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv Magyar irodalom

2,5+0,5

4,5+0,5

3,5+0,5

3,5+0,5

2,5+1

3,5+0,5

3+1

3

Idegen nyelvek

     

2

Matematika

4+1

4+1

4+1

4+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1+0,5

1+1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Technika,életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Tehetség-gondozás, felzárkóztatás

2

Korrep.

Délutáni tanulás

2

Korrep.

Délutáni tanulás

2

Korrep.

Délutáni tanulás

2

Korrep.

Délutáni tanulás

Választható

óra/hét

2

1óra

idegen nyelvi óra

1 óra

osztályfőnöki óra

2

1 óra

idegen nyelvi

óra

1 óra osztályfőnöki óra

2

1 óra

idegen nyelvi óra

1 óra osztályfőnöki óra

2

1óra

informatika

1óra

osztályfőnöki óra

Egyéb órakeret

A szülők és a gyerekek igénye szerinti szakkörök (pl. origami, kézműves, aerobic, úszás, ügyes kezek, informatika stb.)

A szabadon tervezhető órák felosztása az alábbi módon történt:

 

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Szabadon tervezhető

2 óra/hét

1 óra magyar nyelv és irodalom

1 óra matematika

2 óra/hét

1 óra magyar nyelv és irdalom

1 óra matematika

3 óra/hét

1,5 óra magyar nyelv és irdalom

1 óra matematika

0,5 óra környezetism.

3 óra/hét

1 óra magyar nyelv és irdalom

1 óra matematika

1 óra környezetism.

Az egyéb órakeret terhére sportköri, szakköri foglalkozásokat tartunk.

Tantárgyi struktúra és óraszámok

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv Magyar irodalom

2

2

2

2

1+1

2

2

2

Idegen nyelvek

3+1

3+1

3+1

3+1

Matematika

4

3+1

3+1

3+1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2+1

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

   

Biológia-egészségtan

   

2

1

Fizika

   

2

1

Kémia

   

1

2

Földrajz

   

1

2

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Dráma és tánc

1

     

Informatika

 

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

 

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Tanulásmódszertan

 

+1

 

+1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

Tehetség-gondozás, felzárkóztatás

2

Korrep.

Délutáni tanulás

2

Korrep.

Délutáni tanulás

2

Korrep.

Délutáni tanulás

2

Korrep. Délutáni tanulás

Választható óra

óra/hét

3 óra

1ó. informatika

óra

1ó. tanulásmód-szertan foglalkozás

1 ó. magyar irodalom óra

3óra

3 ó. tanulásmód-szertan

4óra

1 ó. földrajz

1 óra informatika

1 ó. tanulásmód-szertan

1 ó.

rajz

4óra

3 ó. tanulás- módszertan

1. ó. rajz

Egyéb órakeret

A szülők és tanulók igénye alapján (drámaszakkör, sportszakkör, úszás,művészeti szakkör, informatika szakkör)

A szabadon tervezhető órák felosztása az alábbi módon történt:

 

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Szabadon tervezhető

órák/hét

2 óra/hét

1 óra történelem

1 idegen nyelvi óra

3 óra/hét

1 idegen nyelvi óra

1 óra matematika

1 óra tanulásmódszertan

3 óra/hét

1 óra magyar nyelv

1 óra matematika

1 idegen nyelvi óra

3 óra/hét

1 idegen nyelvi óra

1 óra matematika

1 óra tanulásmódszertan

Az egyéb órakeret terhére spotköri, szakköri foglalkozásokat tartunk.

Tanítási szerkezet

Iskolánk az 1-4. évfolyamokon a kisfelmenő rendszert támogatja.

Elsőtől a negyedik évfolyamig egytanítós rendszerben folyik a nevelő-oktató munka, délután

igény szerint napközis ellátást biztosítunk.

Az idegen nyelvet szaktanárok is taníthatják.

Az 5- 8. évfolyamon tanulószobai ellátást szervezünk, amennyiben a szülők és a tanulók

igénylik.

Valamennyi, a szakértői bizottság által együttnevelhetőnek minősített SNI ill. BTMN tanuló,

a HH és a HHH gyerekek nevelése-oktatása integráltan történik.

A kötelező tanítási órákon valamennyi tanuló köteles részt venni, a választható tanítási

órákon a meghatározott időkereten belül választhat, lehetőség esetén élhet a

pedagógusválasztással is, egyéb esetben a választott tantárgyat oktató tanár személyéről a

tanulók és a szülők a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak.

 

 

Könyvtárpedagógiai program

A magyar nyelvben és az informatikában megtalálható
tanegységek egybeszerkesztett tanterve

A NAT könyvtárhasználati ismereteinek átadásához az egyes évfolyamokon szükséges óraszám:

1–4. és 5–8. évfolyam

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

Informatika

Magyar nyelv és irodalom

Informatika

4+4+4+6= 18 magyar

0+4=4 informatika

5+4=9 magyar

3+2=5 osztályfőnöki (javaslat)

3+3= 6 informatika

4+4= 8 magyar

2+2 =4 osztályfőnöki

(javaslat)

összesen: 18 óra

Összesen: 13/5/ óra

Összesen: 14/4/óra

A könyvtárhasználat oktatásának céljai
és feladatai az általános iskolában

Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljainak megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy (számítástechnika és könyvtárhasználat) és az iskolai élet egészét átható informatikai (könyvtárhasználatra) nevelés biztosíthatja.

A könyvtárhasználat oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére.

Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár „forrásközpontként” való felhasználásával meg kell alapoznia az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat.

Az informatika rohamos fejlődése a társadalmat átalakítja, ezért cél, hogy a tanulók az új körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai szabályait is.

Az alapfokú nevelés-oktatás kezdő szakasza
(1–4. évfolyam)

Általános fejlesztési követelmények

· Az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával szerezzen tapasztalatokat a könyvtárban végezhető tevékenységekről. Tudja azonosítani a könyvtár tereit és állományrészeit. Ismerje meg a könyvtár használatának módját és a könyvtárban való viselkedés szabályait.

  • Ismerje a főbb dokumentumfajták jellemzőit, és tudjon információkat keresni az életkorának megfelelő anyagokból.
  • Legyen képes használni az életkorának megfelelő segédkönyveket.
  • Megadott forrásból tudjon tényeket, adatokat kiemelni. Legyen képes gyermekkönyvek és -folyóiratok szerkezetében eligazodni, a kiválasztott szövegrészek tartalmáról beszámolni. Tudja a felhasznált dokumentum főbb adatait megnevezni.
  • Tapasztalatain keresztül ismerje fel a könyvtár szerepét a tanulásban és a szabadidős tevékenységekben. Ismerje meg a lakóhelyi gyermekkönyvtárat, és használata során tudja alkalmazni az iskolai könyvtárban szerzett tapasztalatait.

Befogadó tárgy: Magyar nyelv és irodalom

Belépő tevékenységformák

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

1. évfolyam

Évi óraszám: 4

· Látogatás az iskolai könyvtárban

· Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: leporellók, képeskönyvek, mesekönyvek

· A könyvtárban elvárt viselkedési szabályok tanulása

· Szavak magyarázata gyermeklexikon használatával

· A könyvtár terei, szolgáltatásai. A könyvkölcsönzés módja

  • Olvasási szokások alakítása a könyvtárban
  • Gyermeklexikon használata
 

2. évfolyam

Évi óraszám: 4

· Gyermekkönyvek válogatása megadott témához, egyéni érdeklődés szerint. Kölcsönzés

· Eligazodás a könyvekben tartalomjegyzék alapján

· Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében

· Ismerkedés gyermeklapokkal

· Gyermekkönyv tartalmának megállapítása a kép és a szöveg együttes értelmezésével

· A könyvtárhasználat szabályai

· A könyv tartalmi és formai elemei, főbb adatai

· Gyermeklexikon szerkezete, használata

  • Gyermeklapok

 

· Felismeri a könyv főbb formai és tartalmi elemeit, meg tudja állapítani szerzőjét és címét

· Gyermekkönyv témájának megállapítása a cím és az illusztrációk segítségével

· Segítséggel keresni tud a gyermeklexikon betűrendjében

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság.


3. évfolyam

Évi óraszám: 4

· Könyvek keresése a szabad-polcon szerző és cím szerint

· Szépirodalmi és ismeret-terjesztő művek témájának megállapítása (cím és tartalomjegyzék alapján) és csoportosításuk a főbb állományrészek szerint

· Ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon és értelmező szótár segítségével. A magyar helyesírási szótár használata

  • A könyvtár terei és állományrészei

· A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalom, ismeretterjesztő irodalom

  • A szótárak szerkezeti jellemzői, használata

· Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módja

· Eligazodás a könyvtár tereiben és a gyermekkönyvek között

· A könyv témájának megállapítása a főbb tartalmi és formai elemek segítségével

· Az ismeretterjesztő és szépirodalom megkülönböztetése

· Címszavak keresése a gyermeklexikon és szótár betűrendjében

4. évfolyam

Évi óraszám: 6

· Látogatás a lakóhelyi gyermekkönyvtárban. Mesegyűjtemények, gyermekek részére készült verseskötetek válogatása a szabadpolcon

· Megadott szempontok alapján a könyvtár megfigyelése, a tapasztalatok feljegyzése

· Az iskolai és gyermekkönyvtárról szerzett tapasztalatok összehason-lítása, hasonlóság, különbség rögzítése írásban rajzban

· Ismeretlen fogalmak, szavak keresése lexikonban, szótár betűrendjében

· Fogalmak, nevek, témakörök keresése enciklopédiában a mutatók és a tartalomjegyzék alapján

· Azonos fogalmak keresése az alapvető segédkönyv-típu-sokban; hasonlóságának és különbségének megállapítása

· Tények és adatok gyűjtése segédkönyvekből tantárgyi témához. A szerzett ismeretekről jegyzet, vázlat segítségével beszámoló

· A lakóhelyi gyermekkönyvtár (terek, állományrészek, szolgáltatások)

· Gyermekek részére készült gyermeklapok, gyermekrovat

· Az enciklopédia jellemzői, gyermekenciklopédiák

  • A nem nyomtatott dokumentumok alaptípusai

· Szaktárgyi feladatok megoldása a megismert dokumentumokkal

· Könyvek tartalmi és formai elemeinek (pl. tartalomjegyzék, fülszöveg) felhasználása a tartalom megállapításához

· Tájékozódás szótárakban , gyermeklexikonokban, segítséggel enciklopédiában

  • Gyűjtőmunka

megadott segédkönyvből

segítséggel, beszámoló a

megtalált információról

Kulcsfogalmak/ fogalmak
Információ, tudás, könyvtár, tanulás, vázlat.

 

Az alapfokú nevelés-oktatás záró szakasza
5–8. évfolyam

Általános fejlesztési követelmények

· Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit.

  • A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk folyamatosan változó ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában.
  • Ismerje a kézikönyvtár szerepét a tájékozódásban. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban.
  • Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlükinformációkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni.
  • Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltöttszerepét. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja alakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

5-6. osztály:

A könyvtári informatika fejlesztési területen ebben a szakaszban az alsó tagozaton szerzett iskolai könyvtári és gyermekkönyvtári tapasztalatokra építve a megszerzett tudás rendszerezése és tudatosítása kerül középpontba. A tudás bővítése és a szokásformálás során egyre hangsúlyosabb szerepet kap a könyvtári források és szolgáltatások tanulásban valófelhasználása. Cél, hogy a tanuló minden tantárggyal kapcsolatban megismerje a különböző források felhasználási lehetőségeit.

Ezeken az évfolyamokon cél, hogy a tanuló tanári irányítás mellett önállóan tájékozódjon az iskola könyvtárában. Kiemelt szerepet kapa korosztály számára készült nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő művekben való önálló tájékozódás, és a szerzett információk megadott szempontok szerinti felhasználása, a források azonosítása.

7-8. osztály:

A könyvtári informatika fejlesztési területen az egyre tudatosabb könyvtárhasználóvá nevelés a kiemelt cél. Ehhez járul hozzá az információs problémamegoldás alapvető lépéseinek ismerete, az egyes eszközök, módszerek tanári támogatással történő alkalmazása, továbbá az iskolai könyvtár állományának és szolgáltatásainak önálló használata. Az önálló forráskiválasztást és -használatot, a döntések meghozását támogatja, hogy a tanulók megismerik az egyes könyvtártípusok és szolgáltatásaik jellemzőit, különbségeit, a nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, tájékoztató eszközök széles tárházát, azok információs értékét.

A különböző tantárgyi gyűjtőmunkákhoz, projektmunkákhoz kapcsolódó támogatásban, értékelésben hangsúlyos szerepet kapnak az etikai és jogi vonatkozások, a forrásjegyzék készítése és a hivatkozások.


 

5. évfolyam

Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom

Évi óraszám: 5

Belépő tevékenységformák

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

· A könyvtár tereinek és állományrészeinek megkülönböztetése

· Szöveges és képi információk értelmezése

· Könyvek tartalmának megállapítása és ismertetése formai és tartalmi elemeik felhasználásával

· Könyvek keresése különböző tantárgyak megadott témáihoz

· Segédkönyvek használata ismeretlen fogalmak, kifejezések, eseményekhez, személyekhez kapcsolódó adatok kereséséhez, nyelvhelyességi önellenőrzéshez

· A felhasznált források azonosítása a dokumentumok főbb adatainak megnevezésével

  • A könyvtár raktári rendje

· Dokumentumtípusok: könyv, időszaki kiadvány, sajtótermék, évkönyv

  • Segédkönyvek: szótár, lexikon, enciklopédia

· Könyvtári gyűjtőmunka különféle tantárgyak megadott témáihoz

  • Szótárak, gyermek-lexikonok használata

6. évfolyam

Befogadó tárgy: informatika

Évi óraszám: 4

Belépő tevékenységformák

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

· Megadott művek keresése és tematikus gyűjtőmunka a könyvtár szabadpolcos állományában a feliratok és a raktári jelzet segítségével

· Különböző típusú és témájú dokumentumok formai, tartalmi és használati jellemzőinek megállapítása

· Azonos művek keresése különböző ismerethordozókon

· A katalóguscédula értelmezése. Tájékozódás dokumentumokról a szerző, cím és egyéb szempontok szerint a betűrendes leíró katalógus segítségével

  • Raktári rend, raktári jelzet
  • Szépirodalom: betűrend
  • Ismeretközlő irodalom: szakrend
  • Dokumentumtípusok

- nyomtatott (könyv,

sajtótermékek)

- nem nyomtatott

(audiovizuális és

számítógéppel olvasható)

· Betűrendes leíró katalógus szerkezete, használata

·Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában

·Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat

·Tudjon szerző és cím szerint keresni a betűrendes leíró katalógusban

Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom

Évi óraszám: 4

Belépő tevékenységformák

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

· Különböző sajtótermékek megismerése

· Tematikus gyűjtőmunka folyóiratokból

· A gyűjtött anyag feldolgozása (jegyzetkészítés, rendszerezés, vázlatkészítés, felhasználás)

· Segédkönyvek használata különböző szövegtípusok feldolgozásában

· Segédkönyvek csoportosítása. Azonos fogalmak keresése és értelmezése szótárban, lexikonban és enciklopédiában

· Nem szöveges információk (képek, ábrák jelek) értelmezése

  • Sajtótermékek jellemzői:

- formai

- tartalmi

  • Nyomtatott dokumentumok információi

- szövegtípusok

- illusztráció

  • Az adatfeldolgozás alapvető ismeretei
  • Anyaggyűjtés segédkönyvekből, sajtótermékekből
  • Jegyzet és vázlat készítése
  • Vizuális információk szerepének megértése

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz.

Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló a könyvtári informatika témakör végére

a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni;

konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat;

el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait.


7. évfolyam

Befogadó tárgy: informatika

Évi óraszám: 3

Belépő tevékenységformák

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

· A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése

· A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak használata szaktárgyi feladatok megoldásában

· Különböző típusú könyvtárak megismerése könyvtárlátogatással, ill. közvetett forrásokból

· Kézikönyvtár: könyvtípusok, használati jellemzőik

· Könyvtártípusok: nemzeti könyvtár, szak-, köz- és iskolai könyvtár

· Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz

· Tudjon információt keresni segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia)

· Szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közművelődési könyvtárban

· Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár

Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom

Évi óraszám: 4

Belépő tevékenységformák

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

· Önálló tájékozódás a könyvtárban

· Anyaggyűjtés különböző tantárgyak témáihoz

· Egyszerűbb témák önálló feldolgozása a könyvtár dokumentumainak (segéd-könyv, kézikönyv, ismeret-terjesztő könyv, folyóirat stb.) felhasználásával

· A forrásfeldolgozás lépéseinek alkalmazása: a téma pontos megfogalmazása, problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel (jegyzetelés, rendszerezés, vázlatkészítés), beszámoló (szóban vagy írásban), hivatkozás a forrásra

· A könyvtár dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában

  • A kézikönyvtár funkciójának ismerete
  • Gyűjtőmunka segédkönyvekből
  • Jegyzet és vázlat készítése
  • Beszámoló megadott forrásból

8. évfolyam

Befogadó tárgy: informatika

Évi óraszám: 3

Belépő tevékenységformák

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

· Források keresése szaktárgyi feladatokhoz tárgyi katalógusok segítségével

· A keresett téma kifejezése tárgyszóval, ill. szakjelzettel

· A tematikus keresés lépéseinek felismerése, gyakorlása

· Tárgyi katalógusok: szakkatalógus, tárgyszó katalógus

· Tudja, hogy a tárgyszó, ill. szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki

· Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni

· Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával

Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom

Évi óraszám: 4

Belépő tevékenységformák

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

· Forráskeresés tantárgyi vagy közhasznú problémák megoldásához a könyvtár tárgyi katalógusaiban

· A kiválasztott források lényegének rögzítése cédulázással

· Szóbeli vagy írásbeli beszámoló készítése többféle forrás felhasználásával

· Tárgyi katalógus

  • Forrásjegyzék
  • Cédulázás

· A könyvtár tájékoztató eszközeinek használata (kézikönyvtár, katalógusok)

· Keresés segítséggel a könyvtár tárgyi katalógusaiban

  • Témafeldolgozás egy-két forrással

 

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfeldolgozás. Nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, elektronikus könyvtár, kézikönyv, szaklexikon, szakkönyv, napilap, folyóirat, bibliográfia, linkgyűjtemény, keresőkérdés, tárgyszó, szerzői jog, információs érték, felhasznált irodalomjegyzék.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló a könyvtári informatika témakör végére

a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz;

a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban;

képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás);

egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani.


A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÉS A VÁLASZTHATÓ KERETTANTERVI VÁLTOZAT MEGNEVEZÉSE

Intézményünk az 51/2012 (XII.21.) számú EMMI rendelet mellékletében szereplő miniszter által készített kerettantervből dolgozta ki a helyi tantervét, mely a Magyar Tudományos Akadémiával való együttműködés keretében készült. Ezt a kerettantervet a nevelőtestület a helyi viszonyoknak megfelelően átdolgozta.

melléklet-Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára

melléklet-Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára

A választott kerettanterv megnevezése

Tantárgy

Változat

Ének-zene 1-4.o

„A”

Magyar nyelv és irodalom 5-8. o.

„A”

Biológia –egészségtan 5-8. o.

„A”

Fizika 5-8. o.

„B”

Kémia 5-8.o.

„A”

Ének-zene 5-8.o

„A”

Technika, életvitel és gyakorlat 5-7.o.

„A”

AZ OSZTÁLYOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMAI ÉS HETI IDŐKERETE

évfolyamok

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

a tanuló heti óraszáma

25

25

25

27

28

28

31

31

az osztályok heti időkerete

52

52

52

55

51

51

56

56

Az évfolyamonkénti 10%-os szabad órakeretet, a tantárgyankénti 10%-os tantárgyi tartalmat az alábbi módon kívánjuk kitölteni:

A helyi tantervben nem írunk elő tematikai egységenként további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztjuk el a rendelkezésre álló időkeretet, gyakorlásra, ismétlésre, számonkérésre fordítjuk ezen időkeretet.

A két tanévre előírt tartalmakat és előírt követelményeket évekre bontjuk a tematikai egységek mentén.

A Magyar nyelv és irodalom műveltségi területet 1-8. évfolyamig két tantárgyként –Magyar nyelv és Magyar irodalom – tanítjuk, értékeljük.

A fejlesztés várt eredményei dőlt betűvel szedett része tartalmazza a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket évfolyamonként, tantárgyanként éves bontásban.

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

A pedagógiai program érvényességi idej e

Az iskola 2013. szeptember 1. napján szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.

A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanérvre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

A 2016/2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljes új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

A nevelőtestület felkéri az SZMK-t hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2016/2017. tanév lezárását követően átfogóan elemezze.

A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

az iskola igazgatója;

a nevelőtestület bármely tagja;

a nevelők szakmai munkaközösségei;

SZMK;

az iskola fenntartója;

A szülők a pedagógiai program módosítását az osztály szülői közösségének képviselői útján az iskolai szülői közösség választmányának javasolhatják.

A tanulók a diákönkormányzati képviselők útján a nevelőtestületnek javasolhatják a pedagógiai program módosítását.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé.

A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

a pedagógiai program elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internetcíme: www.visonta.hu

az iskola fenntartójánál;

az iskola irattárában;

az iskola igazgatójánál;

az igazgatóhelyettesnél.


A pedagógiai program módosítása, elfogadása és jóváhagyása

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség 2013. év 03. hó 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: Visonta, 2013. 03. 26.

az iskola szülői munkaközösség elnöke

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

A működtető Visonta Községi Önkormányzata a jogszabályokban előírt kötelezettségeken felül a rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

A pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. év 03. hó 27. napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: Visonta, 2013. 03. 27.

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Kelt: Visonta, 2013. 03. 27.

igazgatói feladatokat ellátó igazgatóhelyettes

A pedagógiai program módosítása

A 7/2014.(I.17) Korm.rendelet módosította a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló110/2012.(VI.4.)Korm.rendeletet. A rendeletben foglaltak alapján 2014. március 31-ig felülvizsgáltuk a pedagógiai programot.

A módosított pedagógiai programot a szülői munkaközösség 2014. év 03. hó 31. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: Visonta, 2014. 03. 31.

Visztra Szilvia

az iskola szülői munkaközösség elnöke

A módosított pedagógiai programot az intézményi tanács 2014. év 03. hó 31. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: Visonta, 2014. 03. 31.

Kis Anita

az intézményi tanács elnöke

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

A működtető Visonta Községi Önkormányzata a jogszabályokban előírt kötelezettségeken felül a rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

A módosított pedagógiai programot a nevelőtestület 2014. év 03. hó 31. napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: Visonta, 2014. 03. 31.

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola módosított pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Kelt: Visonta, 2014. 03. 31.

Tóthné Pap Ildikó

megbízott igazgató


MELLÉKLETEI

1. sz. melléklet : Helyi tanterv 1-4. évfolyam

2. sz. melléklet : Helyi tanterv 5-8. évfolyam