Múltidéző

Visonta nevét az oklevelek 1279-ben említették először Vysontha néven. A község először az Aba nemzetség Csobánka ágának ősi birtoka volt, majd a 13. század közepétől az Aba nemzetség Kompolthi ágához került, egészen a család kihalásáig.

1445-ben Visonta már városias jellegű település, ekkoriban Országh Kristóf birtoka. Az ő utód nélküli halála után I. Miksa király Országh Borbálának adományozta.

A 17. században Esterházy, báró Haller, Bossányi családok és Batta Pál birtokolja, 1741-ben pedig a Nyáry családhoz kerül.

A 19. század első felében a községnek több birtokosa is volt földesúri joggal.

A lakosságszám is sokat változott az idők folyamán. Míg 1766-ban csupán 480 főt számláltak össze, addig 1870-ben már 1067, 1910-ben pedig 1396 lakója volt a falunak. Az 1970-ben a népszámlálás 1716 főt számolt össze, napjainkban pedig 1198 főt számlál a község.

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Az 1960-as években Visonta nevéhez új, jelentős esemény kapcsolódott a hőerőmű, és a külfejtéses bányászkodás. E két nagy üzem odatelepítése alaposan megváltoztatta a község képét. A felettes szervek először az egész községet át akarták telepíteni, majd elrendelték az építési tilalmat.

Az 1980-as évekig tartó építési tilalom jelentősen rányomta bélyegét a település fejlődésére. Az aktív lakosság jelentős része a szomszédos településeken építkezett és telepedett le. A nyolcvanas évek végétől végre elindulhatott a település demográfiai fejlődése is.